David Torn hangrendszere
I. rész

A budapesti koncert

Valószínűleg csak kevesen ismerik David Torn nevét. Ha csak egy mondatban kellene megfogalmazni ki ő, akkor az valahogy így hangzana: A legprovokatívabb elektromos gitáros, aki valaha született. Ha hosszabban kellene róla írni, akkor csak személyes benyomásaimat tudnám elmondani, ami azonban eléggé megosztaná azokat, akik valamit is tudnak róla. Évek óta figyelemmel kísérem a művészetét, több tekintetben is. Egyrészt az egyik legbátrabb gitárosnak tartom, akinek van bátorsága mondjuk így "széllel szemben vizelni". Minden olyan dolgot, amit egy úgynevezett normális gitáros sohasem engedne meg magának, David Torn az egész koncerten azzal manipulál.

Amikor először hallottam a játékát az volt róla a benyomásom, hogy bármit, amit játszik a gitárján, az egzotikus, nem megszokott, másnak eszébe sem jutna, és aztán amikor eljut egy pontra, amikor azt mondhatnánk, hogy nagyon szép amit játszik, szinte ezzel a gondolattal egy időben jól belepiszkít a közepébe. Talán azért is, hogy még mielőtt bárhova is sorolnánk őt, máris visszavonja addig eljátszott hangjait. És ez kezdődik elölről. Rengeteg effekt készüléke által keltett sokféle zaj mögül újra elkezd kibontakozni valami szép dolog, aztán mire hátradőlnénk, hogy azt gondolhassuk, micsoda nagyszerű gitáros, micsoda nagyszerű muzsikus, megint valami oda nem illő zajjal belerondít a közepébe. És ez így megy vagy 35 éve, mióta csak hallani lehet róla.

A zenekritikusok provokatívnak tartják a zenéjét, miközben nyugati gitáros világ magazinjai rendszeresen beszámolnak a legutóbbi őrületeiről. David Torn zenéjét lehet nem szeretni, de semmiképpen sem lehet eltekinteni tőle. Már azért sem, mert állandóan a gitárzene legszélsőbb határait ostromolja, kutatja és mutatja be.

David Torn a '90-es években több okból is az érdeklődés középpontjába került. A digitális effektek fejlődésének forradalma zajlott éppen akkor. Megjelentek az első looperek és a gitárosok közül ő volt az egyetlen, aki ennek használatát elképesztően magas színvonalra emelte. Innentől egyre kevesebb hangot pengetett a gitárján, és annál többet bízott a szerkentyűkre, a looperekre és az effektjeire. Felépítette a világ talán legbonyolultabb gitár rendszerét, ahol legalább egy tucat drága, rackes effekt és legalább két tucatnyi pedál vett részt a hangláncban egy több hangutas építményben. Az egyetlen olyan elektromos gitáros, aki szólóban is sokszor egész turnékat játszott looperei és effektjei társaságában. Ebben a periódusában figyeltem fel rá és azóta is figyelem, mit talál ki, mit mire miért használ, és mondanom sem kell, régi titkolt vágyam volt, hogy egyszer írjak a hangrendszeréről. Bár mintegy 10 éve váltottunk utoljára e-mailt egymással, de legutóbbi 2008 Január 19-i, a Trafóban megrendezett koncertjén sikerült személyesen is találkoznunk, emlékezett rám és nagyon készségesen állt a Gitárhangtechnika honlapban való szerepléshez, hogy bemutassam a rendszerét. Bár szabadkozott, hogy most egy hosszú turnén van és a legminimálisabb utazó készletet hozta magával, ami még így is igen figyelemre méltó és érdekes.

David Torn ígéretet tett nekem, hogy a turné végeztével amint ideje engedi küldd nekünk anyagot, hogy mélyebben is megismerhetjük a rendszereit, azonban most az első részben csak a budapesti koncert összeállítását ismertetem.

Kezdjük a színpad leglátványosabb darabjaival a 2 db erősítővel. " hangút volt kiépítve, az egyik egy Marshall JCM 2000 volt, ez a fő hangzást szólaltatta meg, ami nevezhető a torzított és legfeljebb csak kevésbé effektezett hangok erősítőjének.

A másik erősítő egy VOX AC30 Top Boost volt. Ezen szólaltak meg az erősen effektezett hangok, a loopok és a zajszerű szövetek.

A cuccokból és a hallottakból sok esetben ki lehet találni mi hogyan van összekötve. Ez a rendszer igen egyszerű, áttekinthető volt.

Kezdjük az elején. A német gyártmányú Teufel gitár jele két egymás után kötött torzító pedálba ment.

Az első volt egy Skreddy Mayo torzító, a másik ugyancsak Skreddy gyártmányú Screw Driver. Minden érdeklődőnek szeretném a figyelmébe ajánlani ezt a két modellt. A torzítási szövet nem sűrű, és éppen azon a tartományon torzít, ami a felünknek nagyon kellemes. Az akkordok egyben maradnak, nem sistereg, nem süvít, alapvetően nem túl magas a torzítási szintjük, de két darabbal együtt már lehet repeszteni is. Nos csak azok kezdjenek el a Skreddy után nyomozni és venni, akik a szóló hangszíneket szeretnék sokkal gazdagabbra és vastagabbra formálni. Nagyon különleges torzítók.

A torzítók után a jel egy hangerő pedálba, majd onnan jelosztón keresztül egy Marshall JCM 2000-be ment.

Itt kicsit időzzünk el. David Torn a torzítókat nem csak jellegzetes vastag és mégis szúrós szóló hangszínek előállítására használja, hanem zajokat is kreál velük. Egyáltalán nem nehéz 2-3 sorba kapcsolt torzítóval velőt rázó zajokat előállítani. A Marshall JCM 2000 3 csatornája között David gyakran kapcsolgatott, függően attól, mit akart elérni. Az ugyancsak vastag hangú szólóhangszín a Skreddykkel együtt már egy másik dimenzióba küldik a hangot. Azért is említek szóló hangszíneket, mert David Torn ugyan agresszív zenét játszik, de nem szokott a megszokott értelemben riffekkel zúzni. Ha nagyon durva oldalát akarja mutatni, akkor is inkább a zajok irányába megy el.

A Marshall erősítő és az 1960 mintájú hangfal között látható egy lilás színű doboz. Ez nem más, mint egy THD Hot Plate nevű szabályozható műterhelés. Ez az eszköz arra szolgál, hogy kis hangerőn is hozza azt a hangszínt, amit az erősítő teljes kihajtásával szeretünk hallani. A műterhelés felelmészti a végfokból kijövő jel energiáját és így a hangszóróra csak fele, harmada vagy még kevesebb jel jut, beállítástól függően. A '90-es években a Marshall gyártott ilyet és Power Breaker néven jött ki.

Az előbb említett jelosztó másik kimenetéből a jel a Lexicon PCM41 Delay készülékébe ment, aminek memóriája maximumra fel van bővítve és ez az eszköz looperként szolgált David Torn Rack.jében.

Innen a jel egy Lexicon PCM 8a multieffektbe ment, ami ugyancsak teljesen felbővített memóriájával egy percen felüli hosszúságú loopokat tudott előállítani a szükséges effektekkel és reverbbel kombinálva. A PCM 80 számos máshol nem alkalmazott pl. Resonator algoritmusával különleges darabnak számít. Torn ezzel állította elő zajainak egy részét.

A rendszer további részét hangerő és expression pedálok teszi ki, valamint pedálos TC Sustain Equalizer, TC XII Phaser, és egy Guyatone WR2 auto wah hogy a megfelelő pillanatban úsztasson fel egy loopot. A képen a TC Sustainer + EQ-ból az új változat képét is feltettük. David a régit használja.

A pedálok tápfeszültségét egy Woodo Lab Pedal Power tápegység biztosítja.

A Teuffel gitár

Napjaink egyik legmeghökkentőbb és legradikálisabb gitár készítője a német Ulrich Teuffel. Hangszerei nem csupán kinézetben, hanem konstrukciós megoldásokban is igen előre mutatóak.

David Torn használ pár fajta Teuffel gitárt, ezúttal a Coco modell volt látható.

A gitár radikálisan különbözik az eddig megszokottaktól. Mondhatni éppen David Tornnak valók. Azonban egyet nem szabad elfelejteni: Fantasztikusan szólnak, egy újszerű hangon.

Remélhetőleg hamarosan folytathatjuk a David Torn hangrendszereit bemutató sorozatunkat, amint kapok tőle további anyagokat a cikk megírásához.

Szabó Sándor

2008-02-03 19:54:11