David Gilmour hangrendszere

3. rész

Erősítők és hangfalak

David Gilmour pályájának kezdetén egy pár Selmer erősítőt használt. Ez a francia gyártmányú csöves erősítő az akkori legjobb erősítőknek csúcsának számított. Tiszta hangszíne vetekedett a Vox-éval, sőt bizonyos tekintetben túl is szárnyalta azt. Ez az 50 Wattos csöves modell egy 4X12-es hangfalat hajtott, szükségtelen mondani, hogy a hangszórók AlNiCo mágnesűek voltak.

David évekig ezt használta egészen 1970-ig, amikor talált egy HIWATT AP-100 jelű Wattos csöves erősítő fejet, majd a DR 103 jelűt amiből éppen azt hallotta, amit szeretett volna. A színpadon mindig a 100 Wattos feje/láda összeállításokat használta, stúdióban pedig a kisebb 50 Wattos kombókat. Bár megjegyezném, hogy pár évvel később Fender erősítőket is használt a HIWATT mellett, bár a HIWATT volt mindig a fő erősítő, mind a mai napig.

A HIWATT erősítőit érdekes módon egy nem túl közismert, de annál jobb WEM típusú 4x12-es hangfalakkal használja, melyekben Fane Crescendo hangszórók vannak. Az évek folyamán, amint a Pink Floyd sikere egyre növekedett és a zenekar is egyre tehetősebb lett, kezdett igazán gyarapodni a felszerelés. A színpadon elképesztő mennyiségű eszközt használtak, és az erősítő fejek is megtöbbszörözve biztosították a megfelelő teljesítményt.

Fontos megemlíteni, hogy stúdióban Gilmour mindig kisebb rendszert használ, mint nagy színpadokon. A stúdió setup gyakran egészül ki egy 1956-os Fender Tweed Twin erősítővel. Alkalamanként használt Mesa Boogie erősítőt is, de csupán a stúdióban, például az Another Brick szám szólójában, a Wall második részében. Ilyen esetekkel tele van a történetük, de ezek inkább kíváncsiságból eredő kísérletek, színesítések, melyek az albumaikon fennmaradtak. Amikor elindult egy sikeres lemez utáni turné, akkor mindazok az eszközök, amik szereepeltek az albumon, azok a színpadon is megjelentek. Igy aztán egy 1978-as Mesa Boogie Mark 1-es fej is látható a Wall turné színpadi cuccai között.

A "Momentary " turné korszakában, a színpadi összeállítás is tartalmazott 3 db 1983-as 105 Watt teljesítményű Fender Twin Reverb II fejet, de ezekből egy tartalék volt és sohasem használta, csak a hangpróbán működött, de bekapcsolt állapotban "készültségben" volt. Az alábbi képen jól láthatók a Fender fejek.

Amint David Gilmour gitárhangja egyre inkább a tiszta hangzásból táplálkozott, és egyre több effekten ment át a hangja, keresett egy olyan előfokot, ami még a Hiwatt harangszerűen induló tiszta hangjánál is tisztább és melegebb. A hetvenes évek közepe tájékán Roger Waters a basszusgitáros beépített pár új Alembic F2-B előfokot a rendszerébe. Ezt egy alkalommal Gilmour elhatározta, hogy a Yamaha RA-200 forgóhangszórós erősítőjét hajtja meg vele, ki is próbálta kíváncsiságból és rájött, hogy nem kell tovább keresnie. Csupán kis korrigálásokkal kiváló gitárelőfok lett belőle. Beépítettek még egy plusz csövet, csökkentették a kimeneti impedanciát és egy szűrővel kissé csillapították a mély átvitelt. Ezekkel az átalakításokkal David Gilmour megtalálta azt az előfokot, amit mind a mai napig is használ. Végülis az Alembic előfok tulajdonképpen egy Fender kapcsolást alkalmazott.

Azt már említettem, hogy David Gilmour stúdióban mindig kizárólag kombó erősítőt használ. Az utóbbi időben a HIWATT elkészítette a DG-103 David Gilmour Signature erősítőt. (Ezt a modellt nemrégiben mi is teszteltük. Érdemes újra elolvasni. Az előfokánakl hangolása nagyon közel áll az Alembic-éhez és Fane hangszórókkal van felszerelve. Aki David Gilmour hangzását szeretné a maga módján újrakölteni, más erősítő szinte szóba sem jöhet.)

Ezek után térjünk ki a hangsugárzókra. Ehhez érdemes újra áttekinteni a hangrendszer effektek nélküli, inkább az erősítés rendszerét bemutató ábráját. A 2. részben leközölt rajzon jól látható, hogy az erősítők két pár Marshall 4x12-es hangfalakat hajtanak meg és sehol nem látható a WEM 4x12-es. A rajz a Guitar Shop Magazin 1996-os közlése, ami véleményem szerint tévedés, azonban most a 3. részben mi ezt korrigáltuk és ennek megfelelően tesszük közzé a rajzot. A rajz annyiban egyszerűsített, hogy nem ábrázolja a valójában alkalmazott számú erősítőket. A HIWATT AP-100 fejből pl. 6 db volt, a WEM-ből 2 db és a Marshallból is 2 db volt a színpadon. Mindegyik HIWATT erősítőben Mullard gyártmányú EL-34-es csövek vannak.

A WEM és a Marshall hangfalak általában Davidhez közel helyezkedtek el. Kissé megdöntve őket. Ez volt a egyben a saját monitora is a gitárhangjának. Sokak számára ma is rejtély, miért ragaszkodik ennyire egy hangfalhoz, amiről valójában soha senki sem hallott, mert a WEM cég kicsi volt, nem volt nagyon a fókuszban, és csupán kevés terméket dobott a piacra. A hangfalainál sokkal inkább ismert volt a kiváló minőségú szalagos visszhangosítóikról, bár gyártottak gitárokat is. Különösen a basszusgitárjuk volt figyelemre méltó. A WEM egy angol cég, teljes nevén Watkins Electric Music ma is létezik, de a régi termékei közöl csupán a WEM Copicat szalagos visszhangosítójuk figyelemreméltóak számunkra.

Mindegyik képen látható három hangfal, és ezek közül van egy kisebb zömök, furcsa kinézetű Doppola forgóhangszórós sugárzó is. Ezeket David Gilmour készíttette Phil Taylorral és Paul Leaderrel. A forgóhangszórót hanghatását 1969-ben alkalmazta először az Ummagumma albumon, és 1972-től jelentek meg Gilmours kellékei között. Kezdetben 2 db Yamaha RA 200 Leslie forgóhangszórót használt, majd 1994-ben készíttette a 3 db Doppola forgóhangszórót, melyekben egyenként 2 db 6 collos 100 Wattos hangsugárzó van. A képen jól látható, miként épül fel ez a különös eszköz.

Ezzel szinte egyidőben egy másik forgóhangszórós eszköz a Maestro Rover, melyben 6 db hangszóró van, és ezt egy HIWATT SA 212-es kombóval együtt használja.

Egyes internetes források arról is említést tesznek, hogy David Gilmour erősítői között található egy Gallien Krueger 250 ML erősítő is, kifejezetten torzított hangokhoz. Egy egy speciális szólóhoz, időnként speciális hangú erősítőket keres és talál, így például előfordul, hogy az alábbi típusok is megtalálhatók a színpadon vagy a stúdióban: Fender 1984 Super Champ combo, Fender Princeton combo, Hiwatt SA212 combo.

Ezzel az erősítő rendszer áttekintését befejeztük, a következő részben a vezérlőrendszert vetjük vizsgálat alá, mely számos hasznos technikai információt és ötletet is fog adni.

Jó hangzást.

Szabó Sándor

2006-12-27 15:54:29