Gitár hangrendszerek 14.

Steve Vai hangrendszere

Steve Vai neve minden elektromos gitáros számára ismerősen cseng, nem különben a zenéje. Napjainkban körülbelül annyira tekintélyes és periférikus jelenség, mint a maga korában Frank Zappa volt. Talán nem is véletlen, hogy Steve Vai bizonyos tekintetben Frank Zappa felfedezettje. Az írásunkban, mint más esetekben is csupán kísérletet tudunk tenni, hogy valamelyest bemutassuk ezt gitár hangtechnikával rendkívüli módon felszerelt gitárost. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy nála technokratább gitáros kevés akad. Persze akadnak páran, de Steve Vai kiemelkedik sok tekintetben mindegyik közül. Ma gitárosok tízezrei utánozzák zenéjét, játékát és nem utolsósorban a hangzását. Nyugodt lélekkel üzenhetném mindannyiuknak, hogy teljesen reménytelen, de ettől még ez történik és ennél sokkal rosszabb dolgokra is lehetne pazarolni életük drága idejét.

   

Mindenek előtt ismerkedjünk meg Steve Vai rövid életrajzával. New Yorkban született 1960 Június 6-án. A mára Grammy díjas Steve Vai tizenhárom éves korában ismerkedett meg a rock zenével. Joe Satriani volt első mestere és aki a legnagyobb hatást gyakorolta rá. Nagy hatással voltak rá továbbá Jimi Hendrix, a Led Zeppelin, Van Halen, a Queen valamint John McLaughlin. Pár évvel később a bostoni Berklee College of Music-ban kezdett el jazzt és klasszikus zenét tanulni, majd miután végzett a tanulmányaival 1979-ben Los Angelesbe települt át, ahol egyszeriben a Zappa Band kellős közepében találta magát. Zappa mellett nagyon sokat tanult és ez az együttes elismertséget és komoly szakmai hírnevet adott számára. 1982-ben elhagyta a Zappa zenekart, majd az ezt követő időszakban olyan együtteseknek volt tagja, mint a Whitesnake, Public Image Limited, Alcatrazz, Alice Cooper, Joe Jackson, Al Di Meola, Gregg Bissonette and David Lee Roth. 1984 a fordulat évének számított, mivel úgy érezte itt az idő a szóló karrierjének elindításához és kibontakoztatásához. Az elkövetkezendő másfél évtizedben olyan albumokat produkált, amik azóta az elektromos gitártörténetének meghatározó kiadványai. Ezek voltak a Flex-able Leftovers, Passion and Warfare, Sex & Religion, Alien Love Secrets és a Fire Garden, valamint az The Ultra Zone. Persze a lista korántsem teljes. Az elektromos gitározásban a show, a látvány a virtuózitás fontos elem, mindezeknek Steve Vai a birtokában van és ennek köszönhetően 1994-ben megkapta a Grammy díjat a legjobb rock hangszeres kategóriában. A Guitar Player Magazine poll listáján ugyancsak első helyezést szerzett.

Ha a gitárjátékát próbáljuk elemezni, akkor feltűnik, hogy nem kifejezetten a gyors virtuóz játékra törekszik, hanem keresi a különféle módjait a zenei kifejezésnek. Senkit nem utánoz, saját magában keresi az új dolgokat. Talán ez a legfontosabb üzenet a követőinek.

Viszonya a hangszeréhez nagyon személyes, de spontán. Ahogy ma itt mondanánk nagyon laza fickó. Nem gyakorolja szét magát, mint azt sokan gondolják, kicsit bemelegít, aztán már játszik is. Sokak számára lélektelennek tűnik a játéka. Ez legfeljebb azt jelenti, hogy nem mindenki tud kapcsolatot teremteni zenéjével, hiszen a zenei kifejezésnek eddig nem próbált határmezsgyéjéig is elmerészkedik, és aki ezt nem tudja követni, azok számára lélektelennek tűnik. Persze aki élőben látta őt máris visszavonja, mert nagyon is lélekteli jelenség az összes őrületével együtt is. A lazasága pedig mindössze onnan jön, hogy nagyon szeret gitározni. A gyakorlás számára nem munka, hanem csupán újra találkozni a gitárral és élvezni a játék minden pillanatát.

A rövid életrajzi áttekintés után vessük bele magunkat az őt kiszolgáló technikába. Itt bizony komoly akadályokba ütközünk, mert miközben lehet tudni, hogy bizonyos időszakokban mi a kedvenc effekt és erősítő összeállítása, mindez nem mondja el, hogy miken kísérletezik, és miken töri a fejét. A turnékra, rengeteg eszközt visz magával, de csak egy részét használja, aztán ha valamit megunt, vagy valamire kíváncsi, akkor kicserél néhány elemet az összeállításában és azzal megy tovább a turné. Még komplikáltabb a helyzet a stúdió felvételeinél. Ha interjút ad, akkor nem ködösíti és misztifikálja az általa használt eszközöket. Sokkal inkább misztifikálják a rajongói, akik szinte vallásos imádattal tekintenek rá és mindent felvásárolnak, amit valaha Steve Vai is használt a hangrendszerében.

A hangrendszer

Tekintsünk át egy 1999-es összeállítást, amely nem tűnik egyáltalán bonyolultnak, hacsak nem azok maguk a presetek, amiket az Eventide, Roland és TC effektekben használ.

A gitár jele egy Morley Bad Horsie Wah pedálon át jut a Boss DS-1 torzítóba, majd onnan egy Boss FV-100 hangerő pedálon át egy Digitech WH-1 whammy pedálba. Valójában ezek azok az eszközök, amivel a közvetlen gitártónust megformázza. Minden ezután alkalmazott dolog csupán effekt, a szó szoros értelmében.

A fent felsorolt eszközök után a whammy kimenetéről egy Carvin Legacy erősítőbe megy a jel, ez egy 4x12-es hangfalat hajt. Persze a képen látható még egy erősítő és hangfal. Ez már az effekt jel számára van fenttartva. Az első Carvin Legacy fej effekt útjának Send-jéből megy a jel az Eventide H.3000 Ultra Harmonizer effektbe, innen két egymással sorba kapcsolt Roland SDS-3000 Delay-be, ezt követi ugyancsak sorba kapcsolva egy TC G-Force és egy TC FireworX multieffekt, majd innen megy a jel a második Carvin Legacy csöves erősítőbe.

A rackes effektek számára egy külön lábvezérlő pultot alkalmaz. A képen is látható sorba kapcsolt effektek nem működnek állandóan, bár előfordul, hogy mindegyik be van kapcsolva egy rövid időre. Az effektek sorba kapcsolása első látásra különösnek és érthetetlennek tűnik, de ha végig gondoljuk, akkor rájövünk, hogy így az effektek közvetlenül hatnak egymás hangjára és ez hatásosabb eredményt ad, mint párhuzamosan kapcsolva. A párhuzamos effektekhez pedig egy külön keverőre lenne szükség, bár volt egy időszak, amikor egy külön leverőt is használt erre a célra.

Az alábbi képeken jól láthatóak az állandóan változó összeállítások. Az első ilyen összeállítás az Alcatrazz USA és a Japán turné 1984-85-ös képeit mutatja. Itt még láthatóak a Marshall korszakának erősítői is, amint 10 db 1960-as hangfal szól tekintélyes hangnyomást biztosítva a színpadon. Láthatunk ebből az időből Carvin erősítőket is. Már a korai nyolcvanas években Frank Zappával is használta ezeket. Láthatók az egyre komplikáltabbá váló rack modulok. Az egyik képen pedig maga a Carvin erősítőt vezérlő pedál, egy Boss SD-1 Super Overdrive és egy Cry Baby wah látható.

A következő képsorozat már 1990-be kalauzol el minket. Itt láthatók a Whitesnake és a Slip Of The Tongue turné képei. A rack immár egy szekrény nagyságúra dagadt. Közismertren ez volt a digitális effekt technológiájának az aranykora, mindezt jól tükrözik a képsorok. Steve vegyesen használt Marshall, Boogie és Soldano erősítőket, többnyire Marshall hangfalakon megszólaltatva. A rengeteg effekt vezérlésére egy Bradshow vezérlő pedált alkalmazott abban az időszakban.

Ismét ugrunk egyet az időben, de csupán 3-4 évet, ugyanis az alábbi képsorok 1993-94-ből valók a Sex And Religion turné időszakából. Látható egy kép, ahol 3 erősítőt használ, egy Marshallt, egy Bogner Extasyt és egy Soldanot. Az effekt rack tovább bonyolódik, meg több és újabb eszköz kerül a gyűjteménybe. Egy Eventide H4000 egy Digitech DHP-55 Harmonizer, a Whammy immár rackes kivitelben, továbbá 2 db Roland SRV2000 reverb található több egyéb kiegészítő egység társaságában.

Láthatunk Yamaha PC2002M valamint VHT végerősítőket, Furman PL-8 áram kondicionálót. Található egy kép, amelyen a sok közül az egyik összeállításának folyamat ábrája látható.

Az alábbi képek 1996-97-ből valók, amikor a Fire Garden és a G3 turné volt. A rendszer összetettsége változatlanul igen magas szinten áll. Ez időben a Bogner Extasy és az Egnater erősítő hangja állt legközelebb Steve Vai hangideáljához. Az Egnater egy 4 csatornás teljesen csöves 100 Wattos amerikai gyártású erősítő. Az egyik képen láthatunk egy kis Marshall és egy Bogner combót. Ezek az oldal irányú monitorozást szolgálják.

Steve Vai a kilencvenes években egyre közelebb került a Carvin erősítő hangzásához. Másfél év alatt jött össze az a csapat, akikkel együtt elkezdtek építeni egy olyan erősítőt, ami mára Steve Vai nevével fémjelzett Signature modell. A neve Carvin Legacy.

Gitárok

Steve Vai gitárjait egy egész havonta frissített weblapon lehetne igazán bemutatni. Persze ha van idő böngészni, akkor rengeteg képet lehet összegyűjteni a gitárjairól. A kezdetek kezdetén még a Zappa korszakban a fő hangszere egy krémszínű Fender Stratocaster volt. Aztán egyszer csak az Ibanez legfontosabb endorsere lett és a mai napig is az maradt. Steve Vai az egyik első gitáros volt, aki elmerészkedett a 7 húros gitár birodalmába. Az Ibanez az ő nevével adta el a JEM sorozatú gitárokat, melyek fő ismertető jele volt a test felső részébe vájt fogantyú, valamint az európai szemnek rendkívül giccses neonzöldes szín kavalkádba öltöztetett gitár, mely még a tipikusan ízléstelen amerikai Barbie színeken is eléggé messze túltett.

A giccskollekció megtekintéséhez érdemes felmenni a www.vai.com honlapra. Steve Vai megszámlálhatatlanul sok gitárt gyűjtött össze, ezek közül csupán néhány van használatban, a turnékra 10-15 gitár kíséri el mindig, köztük pár akusztikus gitár is.

Steve Vai rendkívül igényes az elektronikák tekintetében. A gitárjainak árnyékolását egészen alapos módon készítteti el, nem tűri a zajt, szinte hifi igényességgel kezeli a gitárjait és az egész hangrendszerét. A gyakran használt gitárjai alapvetően három alaptípust testesítenek meg: ezek az Ibanez JEM-7V, az Ibanez JEM6V, és az Ibanez RG570 modellek.

Néhány évvel ezelőtt látható volt egy 3 nyakú gitárral is, ami valójában csak a show számára készült, mert sem a lemezein, sem a koncertjein nincs dominanciája ennek a hangszernek. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a rózsaszín Barbie árnyalatú szív formájú háromnyakú gitár is, ami ugyancsak jelzi, hogy a műfaj néha saját magát sem veszi túl komolyan és a show felszíni elemeivel manipulálja a közönséget.

 

Steve Vai nem mondható éppen szegény gitárosnak, igen jómódú és a pénzét okos dolgokba fekteti, ami még több pénzt hoz neki. Ilyen a The Mothership Studio, ahol nagynevű előadók híres producerekkel dolgozhatnak.

Steve Vai alapított egy kiadót is Favored Nations néven, ahol többnyire ismeret nevek szerepelnek a listán és eléggé változatos stílusokat képviselnek.

Steve Vai sokszínű egyéniség, fáradhatatlan, energiában kimeríthetetlennek tűnő igazi gitáros fenomén, aki újra és újra felülmúlja magát és valami újat mutat a gitáros világnak.

Szabó Sándor

2007-07-08 14:45:20