Gitár hangrendszerek: 5. rész

Steve Vai hangrendszerei

Az elmúlt két évtized egyik legkiemelkedőbb, legtechnokratább gitárosa kétségtelenül Steve Vai. A Frank Zappa mellett felnőtt, akkor még fiatal tehetség hamar kiemelkedett magas szintű technikai és zenei tudásával és lassan elfoglalta helyét a rock progresszívebb irányba mutató stílusában. Steve Vai nemcsak a zenéjével, hanem rendkívül igényes hangzásával, az újat mindig kutató és felhasználó hozzáállásával is egyik meghatározó gitárosa lett napjainknak.

Steve Vai egyike volt azon első gitárosoknak, akik elkezdtek a gitár hangterjedelmének kiterjesztésén gondolkodni. Hamarosan a 7 húros gitár mestere lett és ma már neki köszönhetően mondhatnám trend lett a metálban a mély kontra tartomány felé törekvés.

A fiatalabb generáció nagyra becsüli és követi stílusát, így a Steve Vai féle stílus lassan kezd iskola lenni. A hangzás szempontjából ugyancsak egyike volt az elsőknek, akik az adott technika lehetőségeit igyekeztek a zene szolgálatába állítani. Amint megjelent valami nagyon drága és nagy tudású, szuper minőségű effekt, ő azonnal beintegrálta azt a rack-jébe és a hangzásán is azonnal hallható lett.

Ugyancsak úttörő szerepe volt a harmonizerek alkalmazásában. Aki hallgatja albumait, követi a vele készült interjúkat és figyeli milyen hangrendszert épített fel magának, akkor látni fogja, hogy amilyen bonyolult zenéket szerkeszt, olyan bonyolult hangrendszert is álmodott meg hozzá. Bár a cucca áttekinthető, még távolról sem annyira bonyolult, mint például David Gilmour hangrendszere. Amit most először bemutatok, az 1999-ből származik. Előtte is utána is mindig más más volt, néha egyszerűbb, néha még összetettebb, de a fő koncepció kezdettől fogva ugyanaz, több hangút használata. Vessünk egy pillantást a rendszer sémájára:

A gitárjának jele egy Morley Bad Horsie Wah pedál után egy Boss DS-1 Overdrive torzító pedálba megy. Sokan azt gondolnák, hogy Steve hangzása tisztán a csövekre van bízva. Ez kezdettől fogva nem igaz. Ő mindig is egy gyors reagálású torzítót használt és ezzel hajtja meg most is az erősítőit, melyek persze további torzítást adnak, de nem kizárólagosan azok hallhatók a hangban. Sokan hajlamosak lebecsülni az analóg pedálokat. Ez a rossz tendencia akkor kezdődött, amikor a kilencvenes években minden cég multieffekteket kezdett gyártani. A piaci stratégiájuk egy része volt, hogy lebeszéljék a gitárosokat a pedálokról. A Yamaha például azt a szlogent használta, hogy "Mi vagy te, step táncos? A pedálokon táncolsz? Vegyél inkább multieffektet!" Mára ez a multieffekt divat lecsengett, újra nagy divat lett analóg pedálokat használni. Soha ennyi pedál nem jelenik meg, mint manapság.

A hanglánc elemzését folytatva, a Boss torzítóból a jel egy Boss FV-50H hangerő pedálba, onnan egy Digitech WH-1 Whammy pedálba kerül. Ezzel a pedálok sorának vége is van. A whammyból kijövő jel közvetlenül megy a Carvin Legacy 100 Wattos csöves fejbe. A Carvin Legacy egy ugyancsak Carvin gyártmányú 4x12-es hangfalat hajt meg. Ezen keresztül szólal meg a gitár direkt hangja.

Az ábrán immár szaggatott szürke vonallal van jelezve a jel további útja. Az erősítő effekt loopjának Send kimenetéből a jel igen kalandos utat jár be. Először egy Eventide H3000 Ultraharmonizerbe, onnan tovább egy-egy egymással sorba kötött Roland SDE-3000 Space Delay-be, majd egy TC G-Force-ba, ezt követően egy TC Fireworx kimenetein át jut az effektezett jel két ágra osztva az erősítőkbe. Egyik ága a direkthangot közvetítő erősítő Return bemenetére, a másik ág pedig egy másik Carvin Legacy fejbe. Ez a másik stack az effekt jelet erősíti ki.

A koncepciót átlátva azt állapíthatjuk meg, hogy ugyan két hangút van, de nincsenek egymástól élesen elkülönítve, ugyanis az első erősítőn is szól effekt jel, miközben a másikon csak az szólal meg. Különös, de nem egyedülálló az, hogy valaki nem kevesebb, mint 5 db rackes multieffektet használ, főleg delay célokra. Hozzá hasonló összetettségű felépítményt használ David Torn is, azonban ő az effekteket többnyire párhuzamosan köti és egy keverő segítségével hozza össze sztereóba.

Azt persze nem kell feltételezni, hogy mindegyik effekt mindig szól. Egy MIDI pedál segítségével mindig a szükséges effekteket választja ki. Vannak helyzetek, amikor több is szól egyszerre, de általában 1-2 effekt szól egy időben.

Amint már említettem, Steve Vai állandóan változtatja, fejleszti a rendszerét évről évre igényei szerint. Az alábbiakban látható, hogy a különböző években, turnékon más, más összeállítást használ.

1984-85-ben az Alcatrazz turnén még 5 db dupla hangfalas Marshall tornyot használt.

Az 1993-94-es Sex and Religion turnén 3 külön típusú erősítő képezte a magszólalás alapját. Volt egy Marshall, egy Soldano és egy Bogner Extasy fej, ezek egyenként egy-egy 4x12-es ládát hajtottak meg. Az effekt rack-ről is látható pár kép.

Ezen a turnén az effektek az alábbiak voltak:Eventide H4000 Ultraharmonizer, egy Digitech DHP-55 Harmonizer, egy rack méretű , a Digitech által készített Whammy effekt, 2 db Roland SRV2000 Reverb, és egy Custom Audio előfok. A rack egy másik része tartalmaz 2 db Yamaha PC2002A valamint egy VHT Classic végfokot.

A pedálok között ott látható a Boss Turbo Overdrive, a Mutron III.Autowah és egy MXR Phase 90 phaser pedál.

Steve Vai-nak elképesztő mennyiségű fej és hangfal van a gyűjteményében. Sokszor kísérletezik olyan összeállítással is, ahol az effekt hangút sztereóban fut, de nem hagyományos gitárerősítő fejekkel hajtja meg, hanem például VHT 2150-es végerősítőkkel. Az alábbi séma egy ilyen rendszert ábrázol:

És időnként adódnak olyan periódusok, amikor a hangrendszer az előzőekhez képest lényegesen le van egyszerűsítve. A rendszerben fontos szerepet tölt be egy Furman PR-8 típusú szerkezet. Ennek nevét nehezen lehet magyarra lefordítani, de lényege, hogy a hálózati áramot tisztítja meg a rámodulálódó zavarjelektől. Steve egyébként is nagyon kényes a zajokra és minden zavaró tényezőre. Kizárólag hi-fi csendességű rendszert visel el maga körül. A rack tartalmaz még egy Rack of Wham egységet valamint egy Roland SDE 3000 Delayt. Egy ilyet láthatunk az alábbi képen:

Néha az egyszerűsítés nagyon meglepő. A legjobb rack effektet is képes kiváltani egy egyszerű Boss CH-1 Chorus pedálra. Az alábbi kép a Sex and Religion turné pedál készletét mutatja, melyben található egy kisebb Bradshow kapcsoló pedál, egy egyszerű Digitech WH-1 Whammy pedál, egy Boss DS-1 torzító, egy Boss CH-1 Chorus pedál, egy Dunlop Crybaby wah és egy Roland FV-100 hangerő pedál.

Az 1996-97-es G3 turnén használt pedál rendszer látható az alábbi képen. Arról nincs adatunk, hogy a nagy rack szekrényében mi lehetett, azonban a nagyméretű MIDI pedál arra utal, hogy ekkor ismét egy igen összetett rendszert használt.

Az utóbbi időben Steve Vai figyelmét sem kerülte el a TC Electronic G System effektje. Korábban esküdött a TC G Force-ra, és úgy tartotta, hogy ez a vége a multieffektek fejlődésének. Nagyon tisztán szól és könnyen kezelhető. Most viszont rátalált a G Systemre, mely jobban illeszthető a rendszerébe. Ismerve a G Systemet, azt gondolom, hogy még tartogat Steve Vai számára ki nem használt lehetőségeket.

Steve Vai rendszereiről túlzás nélkül állíthatom, hogy több könyvet lehetne írni, hiszen évente több alkalommal is újra rendezi és átépíti a hangrendszerét. Remélem, hogy elemzésemmel sikerült a fantáziátokat megcsiklandozni és jó ötleteket adni a saját rendszeretekhez.

Jó hangzást!

Szabó Sándor

2006-09-17 23:05:30