Romanek Tihamér 8 húros klasszikus gitár

(Ha a gitárom citromból lenne!...)

A gitár csakúgy, mint minden hangszer, amit magam számára rendelek, mindenesetben a megszokottól eltérő tónus keresésének jegyében születik. Egy alkalommal Romanek Tihamér hangszerkészítő mester felhívott, hogy sürgősen keressem meg, mert nagyon különleges fát sikerült valahonnan beszereznie, ráadásul csupán néhány gitárra valót. Igencsak felcsigázta a fantáziámat. A fa, amit szerzett citromfa volt, ami közismerten az egyik legritkább olyan keményfa, ami ritkán nő kellő méretre. Rezonáns tulajdonságai a riói paliszanderrel vetekednek. Egyik rossz tulajdonsága, hogy szinte csak csiszolással lehet megmunkálni annyira kemény, a másik az, hogy kell neki egy év mire a fa megnyugszik és a feszültségek eltűnnek belőle. Ugyanis az ebből készült gitár hidegre, kiszáradásra nagyon érzékeny, biztos, hogy kezdetben meg fog repedni. Én ennek ellenére bevállaltam a gitárt, kíváncsi voltam mi fog kijönni ebből a makrancos, de mellesleg gyönyörű citromfából.

Rendeltem egy 8 húros klasszikus gitárt. Mivel Tihamér elkötelezett híve a Kasha építésmódnak, én ezzel a rendszerrel rendeltem tőle a gitárt, mivel ez már önmagában garancia volt arra, hogy a hangja a megszokott nylon húros hangzástól messze el fog térni. Megjegyezném, hogy a klasszikus gitárosok körében többek között azért nem terjedt el ez a gitártípus, mert húrlábjának formája esztétikailag eltér a megszokott spanyol gitárétól. Persze ezt nem lehet kikerülni, mert a működési elvéből adódóan kell olyan jellegzetes fejsze formájúra készíteni a húrlábat. A másik ok, hogy nem terjedt az, hogy más hang karaktere van, mint amit a hagyományos építésű gitárok kínálnak. Szokatlan a hangok hosszabb kitartása minden húron minden fekvésben, a gömbölyded koppanással indított hang és jellegzetesen fókuszált középtartománya. A Kasha építésű gitár nem lényegesen hangosabb bármely más jól megépített hagyományos Torres építésű gitárnál, bár teremben nagyon jól viselkedik, éppen a határozott tranziensek, hangindulások miatt.

A gitár hamar el is készült kanadai vörös cédrus fedlappal és mahagóni nyakkal, ébenfa fogólappal. A gitár 650 mm-es húrtávolsággal épült. Bár még hónapokig kellett várnom, mire a fa "kirepedte magát" és megkaphatta a gitár a végleges lakkozást. A gitáros felől nem érezhető különösebben hangosnak, de a koncertterem végén is jól hallható marad.

A hangszer hagyományos francia polírozást kapott, ami nemcsak szép, de nagyon könnyű hangbarát bevonat a gitáron. A citromfa a lakkozás alatt leginkább arra a régi selyemcukorra emlékeztetet, amit gyerekkorunkban nemcsak enni, de nézegetni is szerettünk, mert mindegyik szemben más alakzatok tűntek elő.
A gitár kb. egy év alatt játszódott be, akkorra lett teljesen kiegyenlített és akkorra nyerte el végleges dinamikáját és tónusát. Nagyon jól szól magas hangolásban (lentről felfelé: A D G C F Bé D G ) Ezzel a húrozással inkább a lant hangát idézi és még ezzel a lágyabb húrozással is jól működik koncertteremben, kellő hangerőt és érthetőséget biztosítva. Ezen a hangoláson a gitár hangja fényesebb, mint bármilyen más gitár, ez biztosítja, hogy még nem túl nagy hangerőn is átszól elég nagy távolságot.

Normál 8 húros hangolásban (lentről felfelé: Fisz H E A D G H E) a gitár igazán kezd hangos lenni és a fényéből ugyan veszt egy keveset, de felváltja azt egy robusztusabb tónus, azzal a mindenen áthatoló gömbölyded koppanással a hang elején. A hangkitartása egészen rendkívüli, gyakorlatilag újra kellett tanulnom a gitározást, már ami a hangok zene közben "dempfelését" illeti. A magas húrok kellő fényességének és koppanásának ideális mértékét normál vastagságú Savarez karbon húrokkal értem el a H és az E1 húrnál, a G húrhoz pedig az új világos barna színű D'Addario kompozit húrt használom. Ennél jobb G húrt még ne hallottam. Ez még a nem túl ismert de rendkívül jó Pirazzi G húrt is felülmúlja. Ez a kombináció harmóniailag is jó szeparációt biztosít a gitáron.

A gitár nemcsupán koncertteremben viselkedik jól, de kiegyenlítettsége miatt nagyon könnyű vele bánni a stúdióban is.

Szabó Sándor

2006-02-19 00:33:10