Strymon effekt pedálok I.

Tendenciák

Ha visszatekintünk gondolatban, hogy milyen tendencia jellemzi az effekteket a stúdió és színpadi hangtechnikában, akkor tisztán látható, hogy a 25 évvel ezelőtt elindult tendencia átalakulni látszik. A digitális technika kiteljesedésével, gyakorlatilag minden területen kiváltották az analóg technikát digitálisra. Az analóg technika persze maradt egy időre, mert egyszerű kezelhetősége, hangminősége még mindig közelebb állt a muzsikusok szívéhez és ízléséhez, mint a hirtelen megjelent, de akkor még nem kiforrott digitális technika. Mivel az új technológia akkoriban nem volt képes ugyanolyan méretben produkálni az analóg pedálok minőségét, így kb. 20 évvel ezelőtt kezdődött egy új irányzat, megjelent a rack szabvány és minden lehetséges hangtechnikai eszközt ebbe a formátumba építettek bele. A stúdió és színpadi effektek ebben az időben indultak hatalmas fejlődésnek, majd úgy 12-13 év után érezhetően kezdett kifulladni és mára új trend vette kezdetét, újra előkerültek a régi analóg pedálok és ma is reneszánszukat élik. A régi konstrukciókat újragondolják és sokkal jobb alkatrészekkel még jobb minőségű analóg pedálokat hoznak ki számtalan típusváltozatban, vagy a digitális technológiával modellezik őket.

A pedálok visszatérését több dolog is magyarázza. Az egyik a programozástól való megszabadulás és az egyszerű, áttekinthető kezelő felület. A 15-20 évvel ezelőtti rack mánia szinte státusz szimbólum volt, és ma kissé nevetséges, ahogyan akkoriban egy gitáros méteres nagyságú rack szekrényével és MIDI pedáljával gyakorlatilag ugyanazt a hatást és eredményt érte el, mint régen vagy ma pár pedállal. A rackes effektek kijelzője, menürendszere ugyan innovatív volt, de egy másfajta technokrata gondolkodást és hozzáállást igényeltek, ami bizony nem volt meg csak a zenészek egy kis hányadában. Mivel a rackes effekteket nagy cégek gyártották, így nem voltak érdekeltek, hogy mielőbb megalkossák a legjobbat, inkább abban voltak érdekeltek, hogy sokáig fenntartsák a pénzt hozó tendenciát. Ha létrehoztak valami jót és fejlettet, akkor azt elkezdték lebutítani, és olcsóbb változatban dobták piacra és éveken át fennmaradt a folyamat. Erre azonban kissé ráfáztak, mert a piac visszahúzódott és beleunt, belecsömörlött a sok lebutított, de még mindig sok programozást igénylő effektekbe. A gitárosok belefáradtak, hogy ott görnyednek a kis kijelző fölött és paraméterről paraméterre haladva próbálták megtalálni a csodát, azt a saját hangot, amiről csak álmodoznak, mert még ők maguk sem tudják milyen az. Aztán, ha úgy érezték hogy megtalálták, utána gyorsan ki is ábrándultak belőle. A kiábrándulást segítette az, hogy a minőség sosem volt igazán tökéletes, mert a nagy cégek mindig kompromisszumokat kötöttek a minőség és az ár határán táncolva. A helyzetet még az is rontotta, hogy minden lehetséges helyre bevezették a számítógépet, amivel csöbörből vödörbe kerültek, mert még kiszolgáltatottabbá, tette a számítógépre és programozásra egyébként egyáltalán nem kíváncsi gitárost.

A Strymon belép a képbe

Az elmúlt 4-5 évben megjelent néhány kis cég, akiknek alapítói megunták a nagy cégek egy helyben toporgását és elhatározták, hogy saját maguk fejlesztik ki a technikailag lehetséges legjobb eszközöket, kerül amibe kerül. Ez azt is magában foglalja, hogy nincs kínai gyártás, minden az anyaországban készül így a beépített anyagok és a kész termék ellenőrzése nem kerül idegen, hanyag, avatatlan kezekbe. És itt jön a képbe egy néhány főből álló kis amerikai cég a Strymon, akik elhatározták, hogy olyan effekt pedálokat gyártanak, amik folytatják a pedálos effektek koncepcióját, vagyis a célszerű kialakítást és kezelést, az elektronikai rész pedig stúdió minőségű alkatrészekből készül és studió minőségű algoritmusokkal működik és megpróbálják elkészíteni a lehető legjobbat ebben a kategóriában.

Ez pedig csak úgy érhető el, ha a kis pedálba beépítik a lehetséges legnagyobb teljesítményű DSP csipet, olyat amit a komoly rackes stúdió processzorokban is alkalmaznak, (SHARC) és magas mintavételezésű konverziót alkalmaznak, ami nem kevesebb, mint 96 kHz. Ez a koncepció eddig nem hallott minőségi javulást okozott az effekt pedálok világában. Ez bizonyára felháborítja a nagy cégeket, mondván elárulták őket és ellehetetlenítették az állóvíz fenntartásának lehetőségét. Így most vagy a kis cégek fognak diktálni, vagy a nagy cégek is lépés kényszerbe kerülnek.

A Strymon története még 2004-re nyúlik vissza, amikor megalakult a Damage Control nevű cég, akik csúcs minőségű csöves effekt pedálokkal vívták ki magas elismerésüket. A Strymon 2008-ban alakult, egyik első munkájuk volt az SVpre ami nem más, mint a Line6 Spider Valve előerősítője. Ez a kis tervező kollektíva aztán összefogott és ma már Strymon néven fut tovább, csúcsminőségű pedálos effekteket gyártva.

A Strymon cégben megfigyelhető egy érdekes tendencia, melyet az alábbi kép is jól mutat. Mindenki muzsikus, mindenkinek kiváló füle és ízlése van. Még annak is aki a DSP és algoritmus tervezésével foglalkozik.

Ennyi zenész, gitáros már így önmagában nem lehet rossz csapat! Meglátjuk mi lesz a vége a nagy cégekkel folytatott csatának, azt azonban látni, hogy itt a Strymon és effektjei már idehaza a Stageshopban kaphatók. Az effektek választéka már most igen széles, 9 féle effekjük kapható.

Most ezekből mutatok be néhányat. Mielőtt azonban bemutatnám őket, kell egy kis kitérőt tennem az effektek alapalgoritmusának bemutatására, hiszen enélkül nem lesz érthető mitől más a Strymon, mint az összes többi más pedál.

A BBD algoritmus

Brigadier. Ez a furcsa nevű visszhang pedál nevében hordozza a működés módját is. Régen, amikor az analóg csipekkel már komolyabb hangi műveleteket is lehetett végezni, lehetőség nyílt delay effektek létrehozására is. Amikor a nagy mechanikus mágnes szalagos visszhangosítók kiöregedtek, ekkor jelentek meg a kicsiny, bár távolról sem oly jó minőségű úgynevezett Bucket Brigade elven működő pedálok. Mi is ez a Bucket Brigade. A név egy a 150 évvel ezelőtti tűzoltó brigád működését idézi, ahol az emberek láncba rendeződve egymásnak adva a vizes vödröt juttatták a vizet a tűz fészkébe. Ezzel persze sok veszteség volt, mert a víz időközben kilötyögött, elfolyt és ami a tűz oltásra jutott az lényegesen kevesebb volt, mint amikor elindult a lánc elején. Az ilyen elven működő analóg csipeket a működés hasonlósága miatt "vödörlánc tárolóknak" Brigade Bucket Device-nak (BBD) hívták, melyekben a hangi információt kapacitív elemekben ( buckets) tárolták. A késleltetés hosszúsága a láncban szereplő kondenzátor elemek számától és az órajel vezérlő beállításától függött, hogy mennyi ideig tárolja a töltést, azaz a töltés formájában tárolt hangfrekvenciás információt. Mivel ezek az elemek igen gyorsan kisültek, ezért minél tovább maradt a hangminta a tárolóban a nagyobb késleltetési időkkel az információ veszteség is lényegesen nagyobb lett. Ez a magas hangtartomány egyre csökkenő szintjével járt együtt. Mégis több generáció használta ezeket a pedálokat és a tökéletlenségük ellenére lehetett szeretni a hangjukat, mert különlegesek voltak. Némelyiknek olyan nem szándékos torzítása is volt, aminek éppen a sikerét köszönhette. Az alábbi ábra mutatja a BBD csipek működési elvét:

A digitális csipek másként működnek, itt az információt bináris számrendszerré alakítva memóriákban tárolják, mely hatékonyabb és gyakorlatilag veszteség, torzulás nélkül tárolja az információt. A késleltetés maximális hossza a beépített memória nagyságától függ. Bár a veszteség és torzulásmentes jeltárolás egy jó dolog, a hangminőség megmarad, de a fülünk számára egy túlságosan tiszta, steril hangzás keletkezik, amit a sok torzításhoz szokott fülünk nem mindig akar megkedvelni. Így aztán mindig is lesz igény, a melegen, vastagon, érdes torzítással szóló organikus hangzásoknak. Az alábbi ábrán egy 16 bites késleltető lánc elvi működése látható:

Ma, amikor digitális algoritmusokkal bármilyen jelenség modellezhető, az is számításba jön, hogy miként lehetne azt a régi nagyon szeretett analóg hangzást úgy visszaidézni, hogy a felesleges zajok és torzulások ne legyenek benne a hangban, de ha arra van szükség, akkor azok is benne lehessenek.

A Strymon kollektíva elhatározta, hogy digitálisan lemodellezi a ma már elfeledett BBD algoritmust, mely alapját képezi néhány effekt pedáljuknak, ez a dBucket algoritmus, mely nevében a kis "d" a digitalitásra, a Bucket pedig a vödörlánctárolók működésének szimulálására utal. A dBucket delay a fent leírt elven működik.

Most miután belátunk a dBucket delay algoritmikus működésébe, tekintsük át magát a készüléket.

Brigadier dBucket Delay pedál

A Strymon effekt pedálokban koncepciózusan az a nagy áttörés, hogy a hardverük messze fejlettebb, mint más hasonló pedáloké. Így például 24 bites 96 kHz-es AD/DA konverterek dolgoznak bennük, a számítási műveleteket pedig egy SHARC DSP csip végzi. Ezzel a nagy teljesítményű csippel nagy és fejlett algoritmusok futtathatók. A fejlett AD/DA konverter és a nagyteljesítményű processzor eleve garantálja a kiváló hangminőséget.

Szoftveresen pedig az jelenti az áttörést, hogy a régi analóg technika legjobb tulajdonságait megtartva és az új fizikai modellezés lehetőségeit kihasználva egy teljesen új algoritmust hoztak létre.

5 darab potmétert, 2 db 3 állású kapcsolót, valamint két nyomógombos kapcsolót látunk a keki színű dobozon. A bal felső ( Time) potméter a késleltetés idejét szabályozza, a mellette jobbra lévő ( Mod) kapcsoló a pedál késleltetési idejének tartományát állítja be, ( Short, Med, Long) azaz rövid, közepes és hosszú ismétlési idővel. A jobb felső potméter a Mix szabályzó, ezzel állíthatjuk be az effekt és a direkt hang arányát, a balra mellette lévő (Tap) kapcsoló az ismétlések egymás közötti idő beállítására szolgál (Quarter, Dot, Triple) azaz negyedelő, pontozott hangértékű és triolás ritmikus elrendezésben. Ezzel nagyon kreatívan tudjuk az ismétlést a zenéhez igazítani.

A Bucket Loss potméter a magas hangtartalom kiürülésének gyorsaságát és szintjét, továbbá az BBD által generált zajosságot állítja be. A Repeats az ismétlések számát szabályozza, végül a Mod egy modulátor, amivel kissé flangeres, éteri hangzásra lehet terelni a beállítást.

A bal oldali (Tap) nyomógomb két funkciós, egyik funkciójában a késleltetési időt állítja be, a másik üzemmód akkor indul be, ha rajta tartjuk a lábunkat, akkor végtelen ismétlésre kapcsol.
A Bypass kapcsoló valódi zajmentes kiiktatást végez. Ha a Bypass nyomva tartása mellett kapcsoljuk a tápfeszültéget a pedálra, akkor a Bypass jellegét változtathatjuk meg úgy, hogy a bypass kikapcsolásakor még befejezi az éppen ismétlődő hangokat.

A gomboknak van két rejtett funkciója is. Ha nyomva tartjuk a Tap és a Bypass gombokat akkor a Bucket Loss potméter állításával egy magas vágó szűrőt szabályozhatunk, ha pedig lenyomott gombok mellett a Mix gombot állítjuk, akkor plusz-mínusz 3 dB-vel tudjuk a szintet szabályozni.

A pedál elején található egy Exp nevű aljzat. Ide egy expression pedál csatlakoztatható és azzal a pedál bármelyik gombjának paraméterét hozzá lehet rendelni. A hozzárendelés pofon egyszerű, a TAP kapcsoló nyomva tartása közben kell áram alá helyezni a pedált. Az a potméter, amit ekkor megmozdítunk, az rendelődik hozzá. A potméter tartományából annyi rendelődik a pedálhoz, amennyit fordítunk rajta.

A pedál mono bemeneti jelet fogad, de kimenete már sztereó.

Hangzás

A hangzás valóban zavarba ejtő. A visszhangok, úgy szólnak, mint a régi időkben, csak éppen sokoldalú szabályozhatósággal. Ha kell akkor a misztikus, organikusan ködös ismétléseket hozza, és ha kell akkor egy tiszta, de sohasem steril hangzást ad. A paraméterek beállítási kombinációi sokféle hangzást engednek meg.

blueSky Reverb pedál

A zengető talán a legkritikusabb effekt, amit mind idáig nem lehetett megfizethető áron pedál méretűre zsugorítani úgy, hogy az stúdió minőségben szóljon. A digitális részt valójában már jó ideje össze lehet zsugorítani, azonban a stúdió minőségben szóló analóg áramköröket, és főleg azok tápegységeit nem volt lehetséges bezsúfolni egy pedálnyi helyre. Korábban akadály volt még a nagy mintavételezésű konverterek, a DSP és a memória csipek magas ára is. Mostanra az árak lementek és elhárultak az akadályok az elől, hogy pedál méretben is megjelenhessék az átlagos stúdió hangminőség. Persze nem kell rögtön Bricasti vagy Quantec minőségre gondolni, de a közepes kategória minősége itt most valóban megjelent.

Csakúgy, mint az előbbi delay pedálban itt is 24 bit 96 kHz-es AD/DA konverter és egy SHARC DSP biztosítja az algoritmus futását. A nagy teljesítményű hardver megengedi, hogy a számítógépes stúdió rendszereken is ismert jobb plugin zengetők színvonalán szóljon a pedál.

A készülék kezelőszerveinek elrendezése hasonló a delay pedáléhoz. A Decay nevű potméterrel a zengés hosszúságát szabályozhatjuk. A mellette jobbra elhelyezett három állású (Mode) kapcsolóval a zengés jellegét lehet meghatározni. Az első ( Norm) állásában a hagyományos feedback delay hálózattal ( FDN) felépített zengető funkció működik, a középső ( Mod) állásban a delay hálózatban moduláció (chorus) is részt vesz, ettől selymesebbé, éteribbé válik a hangzás. A harmadik ( Shimmer) állás engem is meglepett, mert nem szokványos, hogy egy pitch-shifter modul is bekerül egy ilyen algoritmusba, hiszen eddig mindent kispóroltak belőle, hogy a zengetés egyáltalán valami primitív szinten megvalósítható legyen, ezúttal azonban bőven van rá kapacitás. Ebben az üzemmódban a pitch shifter egy oktávval magasabb hangzást is hozzákever a reverbhez, amivel kellemes szintetizátorszerű PAD effektet állíthatunk elő.

A jobb felső potméter itt is a Mix funkciót tölti be. A tőle balra lévő 3 állású kapcsolóval a zengés típusok állíthatók be, eképpen egy fémes hangzású Plate, egy normál hangzású Room és végül a rugós zengetők jellegzetes hatását imitáló Spring.

Az alul elhelyezett potméterek fontos paramétereket szabályoznak, így az egyik (Low Damp) a mély tartományt, a High Damp a magas tartományt szűri ki a zengetett hangból. A középső potméter a Pre Delay azaz a zengés folyamatának kezdetét állítja a be a direkt hanghoz képest.

A blueSky zengető pedál sztereó, de monóban a bal (Left) ki- és bemeneti csatornákon is használható.

A bal oldali ( Favourite) nyomógomb nyomva tartásával el lehet menteni egy beállítást és vissza is lehet hívni. A Bypass az előző delay pedállal megegyező módon működik és a rejtett funkciók is azonosak.

Hangzás

A hangzás teljesen meglepett, őszintén szólva nem számítottam ekkora minőségi ugrásra a pedálos zengető kategóriában. Szép sztereó tere van és a zengés sima hangzású. Ez a legjobb pedál kategóriájú zengető, amit eddig hallottam.

OLA dBucket Chorus/Vibrato pedál

A harmadik pedál amit szeretnék most bemutatni az OLA dBucket Chorus/Vibrato pedál. Ez a pedál is a BBD elvén működő algoritmust alkalmazza, azaz a régi vödörlánc tárolós analóg chorus/vibrato pedálok működését modellezi digitálisan. A korai analóg chorus effektek hangjában volt egy jellegzetesen vibráló, lebegő torzítás, amit a fülünk nagyon kedvelt, és ma is nagyon szereti. Nosztalgiával tekintünk ma is a Pink Floyd jellegzetes gitár hangzására. David Gilmour ma is nagy szeretettel használja a régi analóg chorus pedálokat.

A kék színű pedál potméterei, kapcsolói az előző két effekt elrendezésével megegyezőek.

A bal felső (Speed) potméter a moduláció azaz a hullámzás sebességét szabályozza. Mellette jobbra található a három állású (Type) kapcsoló, melyen választhatunk akár a klasszikus egy sávos Chorus, vagy a Multi állásban a három párhuzamosan kapcsolt BBD chorus, illetve a Vibrato állás között. A jobb oldali Mode kapcsoló három állásában a Normal, Env és a Ramp üzemmódok közül választhatunk. A Normal üzemmódot észre sem vesszük, hiszen ebben működik az LFO, mely automatikusan modulálja a hangot. Az Env üzemmódban a bemeneti jel dinamika burkológörbéje vezérli a chorus vagy a vibrato effektet. Ha erősebben pengetünk akkor több chorus hallható, ha halkan akkor kevesebb. Ugyanez fordítva is beállítható.

A Ramp üzemmód igen újszerű. Más chorus pedálok ezt nem alkalmazzák. A Ramp egy további lehetőség a hang hullámzásának előidézésére. A Ramp módban a direkthang és a chorus vagy vibrato hang aránya változik az LFO beállítása szerinti sebességgel. Itt tehát nemcsak a pitch vagy a hangerő hullámzik, hanem a mix aránya is. Ezzel még organikusabb a hangzás. A Depth potméterrel a moduláció mélységét szabályozhatjuk, azaz a chorus effekt intenzitását, hogy mennyit hajlít el a direkt hangon. A Mix potméter az effekt és direkt hang arányát, a Ramp/Env potméter függően, hogy Env vagy Ramp állásban van a Mode kapcsoló az effekt hullámzási sebességét szabályozza, és végül a Tone feliratú potméterrel még lehet némi fényt vinni a hangzásba.

Az Ola pedál sztereó, de monóban a bal (Left) ki- és bemeneti csatornákon is használható.

Hangzás

Azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy a világ legjobb pedálos chorus effektje az Ola. A hangminősége megegyezik a rackes stúdiókban használt legigényesebb chorusokéval, sőt hangja izgalmasabb, különösen, hogy a Ramp üzemmód is hozzátesz a hangzás gazdagságához. Ezt ráadásul nem is nagyon használták eddig az effekt gyártók. A többszörös moduláció megfejthetetlenül összetett, gazdag hangzást ad. Csak hallgatjuk, hallgatjuk és nem tudjuk megfejteni mi történik a hangzásban és ettől nagyon izgalmas, és nem lehet megunni.

Szép sztereó tere van és van benne valami jellegzetes orgánum, amit egyetlen más chorusban nem lehet hallani.

Mindegyik pedál 250 mA-es, 9 Voltos saját kapcsolóüzemű tápegységéről működik.

Egyetlen megjegyzésem van, ami bizonyos tekintetben hiányzik egy ilyen pedálnál, ez pedig annak lehetősége, hogy a gyönyörű effektbeállítások elmenthetők legyenek. Igen ám, csak akkor megint ott vagyunk a programozás csapdájában. Bár a Strymon Favorite Switch segítségével (külön megvásárolható) egy beállítást elmenthetünk a Favorite gombot nem tartalmazó pedáloknál is. Hiába, valahol magunkban is kell húznunk egy határvonalat, hogy még több effektért cserébe le tudunk-e mondani a pedál kezelés kényelméről.

Árak

Mindhárom pedál egységesen 85.500,- Ft-ba kerül. A jelenlegi pedál árak mellett nem tartom drágának, azért sem mert végre valami olyan pedál is van, amit nem lehet gyorsan megunni, akár egy életre szól és kitűnő hangminősége van. Az ára azonban nem annyival drágább, mint amennyivel jobb az összes többinél.

A Stageshop a Strymon pedálok forgalmazója és javaslom, hogy személyesen próbáljátok ki és győződjetek meg mindarról amit itt leírtam.

Azt már hallottam, hogy várólista is van egyes pedálokra....

Ezúton köszönöm, hogy a Stageshop tesztre kölcsönadta a pedálokat.

Csatlakozó linkek:

Szabó Sándor

2011-11-16 13:00:00