Strymon TimeLine effekt pedál

Strymon effekteket a korábbiakban bemutattam, most végre megérkezett a TimeLine is és most ennek részletesebb ismertetése következik. Mielőtt mélyebben belemennék a részletekbe, szeretnék egy áttekintést adni a delay (késleltetés) elvén működő effektekről.

Az effektek rövid általános áttekintése

A gitárok effektezése már a hatvanas évek eleje óta szokássá vált. Az elektronika fejlődése és az abban rejlő hangi lehetőségek felfedezése nagy mértékben inspirálta a tervezőket és a gitárosokat is. A legjobb eredmény mindig akkor született, ha a fejlesztő még gitáros is volt és el tudta képzelni az effektek hangját a zenében. A sokféle effekt között elég nehéz eligazodni, és talán a legkézenfekvőbb, ha a hangra való befolyásuk szerint igyekszünk áttekintést nyerni. Ilyen felosztásban találhatjuk meg a torzítókat (overdrive, fuzz, distortion), a szűrőket (Wah, EQ), modulációs effekteket (flanger, chorus), a fázis eltolás elvén működőket (phaser), a dinamika módosítókat ( compressor, limiter), a hangmagasság eltolásán alapuló effekteket ( pitch shifter, harmonizer), a hangerő periodikus változtatásán alapuló ( tremolo), a késleltetés elvén működő effekteket (delay, looper és reverb).

Nyilván ez a felsorolás eléggé leegyszerűsített, mert például a modulációs effektek összetett működésűek, azaz részben a fázis eltolás, részben a nagyobb idejű késleltetés elve egyszerre érvényesül (flanger). A kis időtartamú késés (latency) minden elektronikus szerkezetben a természeti törvények alapján bekövetkezik, hiszen minden mozgás, amit az elektronok végeznek egy áramkörben, az is időben zajló jelenség. Így például a chorus effekt nem csupán a hangmagasság finom periódikus változtatásából áll. Ennek a műveletnek van egy időbeli lefutása is, ami nem szándékos és mindig elkerülhetetlenül része lesz a hangzásnak. A különféle időtartamú szándékosan előidézett késéssel (delay) új hangzások idézhetők elő. Így a legtöbb modulációs effekt egyben valamilyen szinten delay effekt is egyben.

Az úgynevezett multi-effektekben pedig minden felsorolt effekt akár egyszerre is működhet. A multi-effektek egy új irányt nyitottak a gitározásban és a gitár alapú zenében is. Mondhatnám általa, és egy ötletes gitáros kezében egy új hangszer vált az elektromos gitárból. A multi-effektek kb. 30 évvel ezelőtt kezdték ellepni a rock zene színpadjait és a használat tekintetében két irány kezdett kialakulni és szétválni egymástól. Az egyik irány az analóg pedálok tetszés szerinti összekapcsolásával kialakított effekt rendszer, a másik irány a nagy rack szekrényekbe rendezett digitális effektek MIDI vezérlésű rendszerei. A kis analóg pedálsorok végül nemcsak hogy túlélték a digitális forradalmat, hanem mára a digitális világ is átvette a pedálok összekötésének nyitott koncepcióját.

A rack méretű eszközök igyekeztek a számítástechnika felhasználási szokásait átvenni, a részletes információkat mutató kijelzőket, a hozzá tartozó menürendszert és a paraméterek közötti navigálást megkönnyítő gombokat. Kiderült, hogy a gitárosok hamar belefáradnak a programozásba, mire megtanulták kezelni, már ott volt az újabb, a még nagyobb tudású effekt és ez így ment. Nem kellet neki 15 év és a nagy rack szekrények leszámítva a legnagyobb stúdió célokra szolgáló effekteket, gyakorlatilag eltűntek a színpadokról, sőt szinte eltűntek a rack-es kivitelű eefektek is, legalábbis nem fejleszti őket egyetlen ismert cég sem. Egyszerűen eljárt felettük az idő és a gyakorlat mást követelt. Minden lekerült a lábhoz, és újra megjelentek a kézzel tekerhető potméteres pedálok, minimális kijelzőkkel, gyakorlatilag ugyanaz van, ami 30-40 évvel ezelőtt volt. Kis pedálok, tetszés szerinti választékban és összeállításban. Hozzá kell tenni, hogy ma már mindez a rack-es eszközök tudásával és hangminőségével.

A leghíresebb nagyágyúk is egyre inkább pedálokat használnak, mert célszerűbbek, kezelhetőbbek, bármikor kicserélhetők, szabadon variálhatóak és ez nagy előny egy gitárosnak. A pedálsorok másik nagy előnye, hogy sokkal könnyebb egyedi hangzást találni és azt mindig fejleszteni formálni.

A gitár alapú zenében számos olyan muzsikát hallani, ahol a hangzás teljes egészében az effektekre épül. Ilyenek például David Torn, zenéje is. David Torn annyira effekt centrikus hangzást teremtett, hogy ennek érdekében még a hagyományos értelemben vett gitározásról is lemondott, azaz néhány megpengetett hanggal percekig tartó loop szöveteket gyárt és ez képezi a muzsikáját. Gyakorlatilag alig csinál valamit a gitáron. Az utóbbi időben pedig inkább a zajok felé húz a szíve, mint a hagyományos zene felé. Amit az effektekkel művelni tud, az egyedülálló és még a fiatal generációnak is van mit ellesni tőle, persze ha közben az effektek divatja le nem áldozik közben. Az effektek egyre intelligensebbek, különösen a delay alapúak,így az érdekes hangzások előállításához valójában nem kell már zenélni sem tudni és sajnos ez a tendencia nagyon erősen terjed.

A Strymon belép a képbe

Bármikor könnyen gondolhatjuk azt, hogy már semmi újat nem lehet kitalálni, minden létrehozható effektet kitaláltak és meg is valósítottak már. A meglepő pedig az, hogy még mindig jönnek új ötletek és különös, de úgy tűnik, a késleltetés elvén működő effektek tartogatnak még sok újat. És egyszer csak megjelent a Strymon nevű cég, amely egészen meghökkentő ötletekkel jött elő és termékeik kimagasló hangminőségével hirtelen a legjobbak közé verekedte magát. A gyártmányaik legfejlettebb és legkomplexebb darabja a TimeLine nevű effekt pedál. Ez a pedál effekt digitálisan modellezi mindazon késleltetésen alapuló analóg és digitális algoritmusokat, amiket valaha kifejlesztettek vagy felfedeztek a zene számára. Hasonlóan, miként a fizikai modellezésű erősítőknél a menüben ott találhatók évjárat szerint a különféle gitárerősítők szimulációi. A TimeLine- ban a mérföldkövet jelentő delay algoritmusok gyűjteménye található meg kimagasló hangminőségben.

A kezelés koncepciója

A TimeLine szürke metál fényű doboza ideális méretével tökéletesen illeszkedik bármilyen pedálsorba. A tudásához képest meglepően kevés kezelőszerve van. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy ennél több már csak nehezítené és bonyolítaná a kezelést. Az egyszerű kezeléshez nem kell sok mindent megtanulni észben tartani. Mint minden kevés kezelőszervvel ellátott készüléknél, itt is számos gomb több funkcióban működik. A TimeLine mélyebb tudásához való hozzáféréshez és paramétereinek editáláshoz már elő kell venni a kezelési utasítást. Így azt mondhatjuk, hogy a TimeLine két szinten kínál kezelhetőséget, van egy egyszerű és egy összetettebb kezelési módja, ez utóbbihoz további vezérlő eszközök szükségesek.

Kezelőszervek

A készülék dobozának tetején 9 potméter gomb és 3 nyomógombos kapcsoló található. A gombok közül a bal oldali ( Type) a 12 algoritmus valamelyikének kiválasztására szolgál. Az algoritmusok nevei mellett zöld színű LED jelzi az éppen kiválasztott programot. Két funkciója van, egyszer lenyomva a memória bankot vagy az éppen beállított késleltetési időt mutatja a kijelzőn. Nyomva tartva az általunk beállított programot menti el a memóriájába.

A kijelző melletti ( Value) gomb egy két funkciós potméter. Egyszer lenyomva a késleltetési idő értékének finombeállítására, nyomva tartva pedig általános ( Global) paraméterek értékeinek beállítására szolgál. A többi 7 potméter a paraméterek közvetlen beállítására szolgálnak.

A Time feliratú potméter a késleltetési idő tartományának beállítására szolgál, ezzel beállítható a 40-50 ms-os felbontású durva késleltetési tartomány, a Value gombbal pedig pontosan, 1 milliszekundum felbontásig lehet be állítani. Erre azért van szükség, mert egyetlen potméterrel nem lehet megfelelő felbontásban szabályozni oly nagy tartományt, amit a TimeLine tud. A Repeats gomb valójában egyszerű visszacsatolás (feedback) szabályzó, amivel az ismétlések számát állíthatjuk be. A Mix gomb az analóg eredeti jel és az effektezett jel arányát állítja be. Kb. 3 órai állásban van az 50/50 % arány.

A Filter gomb különféle paramétereket szabályoz az egyes algoritmusokban. Így például a dTape algoritmusban a mágnesszalag használtsági állapotának imitálását szabályozza, a dBucket algoritmusban egy speciális szűrőt szabályoz. Ugyanígy a Grit gomb is más paramétereket szabályoz a különféle algoritmusokban. A modulációs szekcióhoz tartozó két gomb a Speed és a Depth is több funkciósak, a dTape és a dBucket algoritmusban a szalag nyúlását, ráncosodásának hatását imitálják más algoritmusokban pedig a szokásos modulációs sebességet és a mélységet állíthatjuk be.

Az összes gomb egyéb funkcióinak ismertetésére nem vállalkozom, ugyanis akkor el kellene mesélnem az egész 22 oldalas kezelési utasítást.

Mindenkinek javaslom, ha valóban ki akarja használni a TimeLine hatalmas tudását, hogy vegye a fáradságot és tanulmányozza át a pdf formátumban letölthető könyvecskét, mert csak abból fog kiderülni, mennyi mindent lehet ezzel a készülékkel elérni.

Algoritmusok

A Timeline hangzása nagyon összetett mondhatnám organikus, de a hangzás ne tévesszen meg senkit, nem multieffekt a megszokott értelemben és módon. 12 különféle modulációs lehetőségekkel bíró késleltető algoritmust tartalmaz és egyszerre csak egy működik benne. Ha vetünk egy pillantást a dobozára, a bal oldalon elhelyezett gomb körül jól láthatók a korábbi tesztekben már ismertetett algoritmusok nevei sőt újak is: dTape, dBucket, Digital, Dual, Pattern, Reverse, Ice, Duck, Swell, Trem, Filter, Lo-Fi . Ebből is látható, hogy minden, amit valaha kitaláltak a késleltetés alapú effektekben, az itt is van még akkor is, ha más néven.

Az algoritmusok részletesebb ismertetésébe sem mennék bele, mert egyrészt majdnem mindegyiket bemutattam már a korábbi Strymon tesztekben vagy pedig már általánosságban ismertek. Van azonban egy Pattern nevű algoritmus, ami nagyon érdekes és szokatlan a pedál verziójú effektekben. Bizonyára sokan ismerik a TC legendás D-TWO ritmikus delay effektjét. Ez a rack méretű effekt volt a világon az első, mely a rendelkezésre álló késleltetési időt ritmikus felosztásban használta. Ebben a speciális algoritmusban az ismétlések különféle ritmusképletekbe rendezhetők, ami rendkívül zenei módon színesíti a hangzást. A TimeLine Pattern algoritmusában 16 ismétlés rendezhető sokféle ritmus képletbe.

Az Ice nevű algoritmus egy harmonizer, ahol zenei hangközöket rendelhetünk egy másik szólamként az eredeti hanghoz.

Fontos még megemlítenem a Reverse algoritmust is, mely a bemenő jelet fordítva játssza le, a végétől az elejéig. A lejátszás hosszát a Time-al lehet beállítani, és a működésnek ez a módja jól ismert. A TimeLine Reverse algoritmusát tovább fejlesztették, több ponton javítottak a működésén. A korábbi Reverse algoritmusokkal ugyanis az volt a jellemző, hogy a fixen beállított időtartam sohasem illeszkedett a zene ritmusához, és így kiszámíthatatlan volt az effekt lefolyása. Ez sokak számára jelentett a problémát, melyen úgy segítettek, hogy a bemeneti jel vezérli az effekt időtartamát, és ha nincs új hang, akkor fordítva lejátszott hang kitölti a teljes beállított időtartamot, ugyanakkor ismételtethető is.

Kezelés

A játék közbeni kezelésre 3 strapabíró nyomógomb szolgál, ezek is több funkciósak. Hogy ezek működését megértsük, ahhoz azt kell tudnunk, hogy a TimeLine két algoritmust tartalmaz a 200 memória bankjának mindegyikében. Ebből 100 gyári preset és 100 felhasználói program hely. Egy bankban két különféle effekt választható ki az A és B gombok lenyomásával. Ha egyszer megnyomjuk az A vagy a B gombot, akkor a hozzárendelt aktuális effekt működik, ha újra megnyomjuk akkor a Bypass funkcióban működnek.

Itt bizonyára felmerül az a kérdés, hogy működik-e egyszerre az A és a B program? Nos, nem működik, bár nagyon érdekes lenne.....

A Tap gomb is két funkciós, alapfunkciójában a megnyomások közötti időintervallum képezi az ismétlések közötti időt. Nyomva tartva pedig egy 30 másodperc időtartamú looper programba léphetünk be. A looper üzemmódban az A jelű nyomógomb felvételi ( Rec) funkcióban működik és ennek további megnyomásával lehet további rétegeket is felvenni (Dub), a B nyomógomb pedig a felvett anyag visszajátszását indítja (Play).

Csatlakozások

Minden csatlakozó a hátlapon található. Bal oldalról jobbra haladva található a Left In, Right In, Left Out, Right out audió csatlakozó aljzatok. A TimeLine kétféleképpen köthető be a hangrendszerbe. Használható úgy, hogy sztereó jellel tápláljuk és sztereó jel jön ki a kimenetein. Egy másik konfigurációban monó jelet küldünk a Left bemenetre és monó jelet veszünk le a Left kimenetről, a felszabaduló Left Out lesz az effekt loop Send aljzata és a Right In lesz a Return aljzat. Így bármilyen monó pedál beilleszthető a TimeLine hangútjába. Ez különösen a looper üzemmódban lehet hasznos, ahol így az effekt is bekerül a hang útjába. A kétféle bekötés kiválasztásához egy a jack aljzatok melletti kis két állású kapcsolót kell a megfelelő állásba kapcsolni.

A TimeLine hátlapján található egy Expression pedál aljzat is, ide egy szabványos TRS pedál csatlakoztatható bármely paraméter hozzárendeléséhez. A készüléken található egy MIDI In és Out aljzat, mely lehetővé teszi MIDI vezérlők vagy más MIDI eszközök csatlakozását. Mindezekről a letölthető kezelési utasításban részletesen lehet olvasni.

A TimeLine egy 9 Voltos kapcsolóüzemű tápegységről működik, melyet tartozékként adnak a készülékhez.

A használat során bizonyára felmerül annak igénye is, hogy ha bypass állásba kapcsoljuk a pedált, akkor az ismétléseket fejezze be. Ez természetesen lehetséges is, ehhez a globális paraméterek közül a Persist-et kell ON állásba tenni. Fontos azonban tudni, hogy ebben az állásban a bypass az analóg jelet fogja átengedni.

Hangzási lehetőségek

Ha egy mondatban meg lehetne fogalmazni a Timeline hangzási koncepcióját, akkor azt mondhatom, hogy a hang egymást követő ismétléseinek változatos variálásában rejlik hangzásának titka.

Az egyik legérdekesebb és legizgalmasabb hangzási lehetőség akkor nyílik ki, amikor a késleltetési időt játék közben változtatjuk le vagy fel. Ekkor az algoritmus működésének mintegy mellékhatásaként kisebb nagyobb mértékű pitch moduláció lép fel, ami további hangeffektusként épül be a hangzásba. Bár ez a különleges hangzás még az eredeti analóg algoritmusoknál csak a működésnek egy elkerülhetetlen mellékhatása, hangjelensége volt, mára viszont a külső pedálos vezérléssel új hangzáslehetőséggé vált. Érdemes kísérletezni vele.

A looper funkció azért is nagyon izgalmas, mert bármely effekt algoritmus működtethető a loop felvételekor. Például felvehetünk egy réteget mondjuk az Ice algoritmussal, majd egy másikat a Reverse-el és egy továbbit a dBuckettel miközben expression pedállal késleltetési időt módosítunk. Mindezt egy széles és mély sztereó képben valósítja meg. A hangzási lehetőségek végtelenek.

Hangminőség

A jó minőségű nagy felbontású AD/DA konvertereknek köszönhetően a hangzás zajtalan, tiszta áttetsző. Persze amikor a dTape és dBucket algoritmusokat használjuk akkor magát azt a zajt is képes szimulálni a TimeLine, amit a korabeli pedálok maguk is előállítottak, bár ez esetben itt a zajt ki is lehet iktatni. A TimeLine pedál hangminőségben és tudásában a rack-es készülékekhez mérhető, különlegessége, organikus megunhatatlan hangzása pedig egyik kedvencemmé tette. Összességében azt mondhatom, hogy a TimeLine az egyik legkülönlegesebb delay pedál, amit valaha gyártottak. Ha most kellene vásárolnom egy effektet, a TimeLine-t választanám ugyanis jóval több, mint csupán egy effekt, ugyanis a képzeletet felnyitva általa egy új hangszerré válik a gitár. Igazi kreatív eszköz, ami állandóan inspirál.

A kezelési utasítás

Mindenképpen szükséges tanulmányozni, egyrészt a gombok kettős funkciója nem mindenki számára lesz világos és érthető, másrészt a TimeLine igazi mélységei csak abból derülnek ki. Külön szeretném kiemelni a nagyszerűen megszerkesztett kezelési utasítást, ahol rajzok és ábrák segítik a megértést. Mindegyik algoritmus taglalása után javasolnak pár érdekes trükköt, jó tanácsot, hogy minél jobban lehessen használni a készüléket. A TimeLine dobozában csak egy oldalnyi Quick Start Guide található, ami éppen csak arra alkalmas, hogy megismerjük a kezelőszerveket és a fő paramétereket. A bővebb kezelési utasítást le kell tölteni a Strymon honlapjáról.

Ár/érték arány

A Strymon TimeLine árát tudásához és minőségéhez szabták, 141.000,- Ft-ba kerül. Javaslom, hogy kerüljetek egyet a Stageshop bolt felé és próbáljátok ki, hogy magatok is meggyőződhessetek, azokról amikről most olvashattatok.

Köszönöm Galambos Ernőnek a Stageshop tulajdonosának, hogy a TimeLine-t a rendelkezésemre bocsátotta.

Csatlakozó linkek:

Szabó Sándor

2012-09-03 17:18:50