T-REX Tonebug pedálok

Nemrégiben teszteltünk néhány T-Rex pedált, így most nem hangzik már teljesen újnak ez a márkanév. A közelmúltban kihoztak egy olyan sorozatot, amivel nem titkolt szándékuk volt, hogy az évtizedek óta vezetőnek számító Boss pedálok méltó ellenfelévé váljon nemcsak hangminőség, hanem ár tekintetében is.

A pedálok napjainkban új reneszánszukat élik. 10-15 évvel ezelőtt, amikor mindenki dobta el és vásárolta az akkor új és divatos rack-es, főleg digitális eszközöket, még senki sem gondolta, hogy ma már szinte újra csak a stúdiók használnak rack formátumú készülékeket. Alább is hagyott a nagy rack ládák építése, ami egy időben szinte státusz-szimbólum volt. Lassan a piac megtelt és ráébredt, hogy nagytudású, programozható effekteket elég nehéz használni, és mire megtanulná az ember, már veheti is meg a még jobbat és még újabbat.

A pedáloknak megvan a maguk bája, lehet őket gyűjteni, félretenni, újra elővenni, cserélgetni, variálni őket. Szidni vagy imádni, de azt nem lehet állítani, hogy kimentek a divatból, vagy elavultak. Egyáltalán nem, sőt az tapasztalható, hogy újra elővették őket és bizony jobbak, mint valaha, mert az újabb korban az alkatrészek is jobbak lettek, még ha új kapcsolásokat nem is találtak ki. Ma inkább költenek egyetlen drága, de jó analóg overdrive pedálra, mint egy ugyanannyiba kerülő, eldobható kivitelű, mindent tudó digitális effektre. Mindkettőnek megvan a maga helye, nem is célom szembeállítani a két eszközt. Ennek megvan a maga oka, ami majd hamarosan ki is fog derülni, hiszen vannak eszközök, amiket csak digitálisan lehetséges megfelelő minőségben elkészíteni. Ilyenek a zengetők például.

Az overdrive pedálokról általában

A gitár hangzás szempontjából fontos megkülönböztetnünk a torzítókat és az overdrive-okat. Hangzásuk az avatatlan füleknek eléggé hasonlónak tűnhet, de aki játszik a hangszeren az tudja csak igazán mennyire másféle két eszközről van szó. Mindkét eszköz ugyan torzít a hangon, de a torzulás előállítása mindkét esetben más eljárással, más módon történik. Ezen túl pedig a gitárjáték közben másként reagál a két eszköz.

Ha elolvassuk a T-REX oldalán a bemutató szöveget, abból is sokat tudhatunk meg, ami egy bibliai idézettel kezdődik: " Kezdetben vala az overdrive..." Milyen igaz! Ugyanis az első torzított gitárhang nem szándékosan keletkezett, hanem a kis teljesítményű erősítők szükségszerű felcsavarásával miközben próbáltak az egyre hangosabb dobosokkal hangerőben lépést tartani. Ez ugyan nem sikerült a 20-30 Wattos erősítőkkel, de keletkezett egy új hangzás. Ezt felismerve igyekeztek ezt a hangzást mesterségesen is előállítani a jel hullámformájának különféle vágásaival. Így keletkeztek a torzítók, amik megint csak két irányba fejlődve terjedtek el. Az egyik a Fuzz típusú torzító, kifejezetten a germánium tranzisztorral és diódákkal négyszögesített jelforma egyik megtestesítője, a másik egy komplikáltabb áramkör volt, ami a fülünk számára harmónikusabb jelformát állított elő. Ez lett a Distortion.

És persze az overdrive, ami magában a túlhajtott erősítő fokozatban keletkezik természetes harmónikus torzításként. A fülünk ezt kedveli leginkább. Az overdrive-ra jellemző, hogy csak egy bizonyos szintig terjed a torzítása. Ez nagyjából addig tart, amíg egy akkordot valamelyest akkordnak hallunk. Nagyobb torzításokhoz lehet több fokozatot egymás után kötve magasabb, telítettebb torzítást is elérni.

A mostani írásomban a T-REX Tonebug Overdrive és a Tonebug Reverb pedálját fogom bemutatni. Vegyük először az overdrive pedált.

Tonebug Overdrive

Az égszínkék pasztel színű, fényesre dukkózott dobozka sokkal inkább sugall egy luxus kivitelű eszközt, mint csupán egy overdrive pedált, amit aztán majd sáros cipővel fog leendő tulajdonosa taposgálni valami poros helyen. Régen megelégedtek volna egy sima festett, vagy kalapács lakkos dobozzal is, de itt már más idők járnak, egy ilyen eszközzel is a szem találkozik először. Ezért is fontos a kinézete.
A pedál működik egyetlen 9 Voltos elemmel és a gyártó a fogyasztással kapcsolatban az elem típusától függően 12-16 óra elem élettartamot garantál folyamatos használat mellett, ami nem rossz. Emlékszem fiatalabb koromban a pedál egyetlen óráig működött megfelelően egy akkori 9 Voltos elemmel.....

A készülék persze működik külső tápegységgel is. A minimális feszültség 8 Volt, a maximális 12 Volt. Ebben a tartományban adja azt a torzítást, amit mi szeretünk. (8 Volt alatt másféle torzítás kezd a hangban megjelenni. Ez, és a megnövekedő zaj jelzi, hogy ideje elemet cserélni.)

A három potméter a Gain, jelen esetben a torzítás mértékét állítja be, a Tone a hangszínét és a Level a kimeneti jel szintjét illeszti az erősítőhöz.

Hangzása: alacsony alapzaj jellemzi, igen jó dinamika követése és a fülnek kellemes harmónikus torzítás, gömbölyű, meleg tónussal szól. Hangkitartása igen jó. Viszonylag semleges a hangja, azaz nem ül rá nagyon a gitár és az erősítő hangjára, csupán azt produkálja, amit elvárunk tőle, egy becsületes harmónikus torzítást. Ha az erősítőn is van némi túlvezérlés, a kettő együtt már egy komoly telített torzított hangot eredményezhet, amit már a megszokott Distortíion pedálok tartományában hallhatunk. Nagyon jól hagyja a strato hangot élni. A legtöbb overdrive pedál miközben remekül működik humbuckeres gitárokkal, a strato típusú gitárokkal nem kielégítő a hangjuk, mert beködölik a fényes tónust. Ezzel a pedállal ez nem így van, bátran rá lehet bízni egy Strato hangját is. Jó példa erre David Gilmour, aki rendkívül válogatós a torzítókkal kapcsolatban, azonban ha meghalljuk a hangzását és a zenéjét, azonnal megérthetjük, hogy miért.

Úgy gondolom, hogy a cég terve sikerült, mert a Boss árában kissé talán kifinomultabb overdrive-ot sikerült kihoznia a T-REX-nek.

Tonebug Reverb

A zengető pedálok fellehető típusait talán két kezemen meg tudnám számlálni. Nagyon kevés típus van forgalomban. Kezdetben a technológia komplikáltsága miatt nem tudták, ugyanakkor a hangminőség rovására sem akarták leminiatürizálni a zengetőt. Régen a rugós zengető volt az első kompakt használható eszköz, amit bele is lehetett építeni az erősítőbe. Úgy 30-35 éve már digitálisan is modellezni kezdték a zengetést, és mind a mai napig ez képezi a legbonyolultabb és leginkább eszközigényes technológiát a hangiparban. Évtizedekig a használható zengető csak a legdrágább rack-es multieffektekben vagy önálló eszközként volt elérhető. Mára a mikroelektronika eljutott arra a szintre, hogy lehetséges egy pedálnyi méretben is a rugós zengető színvonalát messze meghaladó zengetőt is készíteni. Közben a rugós zengető sem ment ki a divatból, mert annak is van egy jellegzetes hangzása, ami egy időben ráadásul önálló stílust is teremtett (Spotnicks, Ventures, Shadows, stb).

Persze senki se gondolja, hogy nem lehetséges zengetőt nagyon kicsiben előállítani. A Quantec a világ egyik legnagyobb teljesítményű 8 csatornás stúdió zengetőjét, ami már inkább tér szimulátor, egy 36 mm mély, 40 mm magas és 380 mm nagyságú dobozba tette (Yardstick sorozat).....

Ők a bizonyíték, hogy mindent lehetséges lekicsinyíteni a használhatóság, a kezelhetőség határáig.

Visszatérve a T-Rex zengetőre, ez is digitális működésű, tehát benne vannak mindazok a részegységek, amivel egyetlen kicsiny dobozba sűrítve is működik. Van AD/DA konvertere és talán ez a legkritikusabb eleme a digitális hangeszközöknek. Ha ugyanis a konverterek színeznek, torzítanak, akkor mindegy milyen jó az algoritmus, az eredmény nem lesz kellemes a fülünknek. A fő megoldandó probléma az volt, hogy miként oldják meg a direkt jel továbbvezetését. Ez persze távolról sem akkora feladat, csupán odafigyelés kérdése. Ebben a pedálban az analóg hang érintetlenül végigmegy a bemenettől a kimenetig és ehhez párhuzamosan adódik hozzá a processzált jel. Ezzel elkerülték azt, hogy a direktjel ne szenvedjen felesleges színeződéseket és egyéb járulékos, nem kívánatos torzításokat.

A Reverb pedál használható egyetlen 9 Voltos elemmel vagy tápegységről. A zengető algoritmus sok energiát fogyaszt, így a gyártó a fogyasztással kapcsolatban az elem típusától függően mindössze 0,5-1 óra elem élettartamot garantál folyamatos használat mellett. Ezért ezt a pedált érdemes egy megfelelő szűrésű, lehetőleg T-REX tápegységről működtetni, bár nyilván léteznek más alkalmas eszközök is.

Itt is fontos tudni, hogy a minimális feszültség 8 Volt, a maximális 12 Volt. Ebben a tartományban adja azt a hangzást, amire tervezték.

Hangzása: viszonylag alacsony alapzaja van, a szabályzóival sokat nem tudunk a hangon módosítani, a lecsengés hosszát, vele együtt a tér nagyságát, és a zengés intenzitását tudjuk szabályozni. Mivel a zengető monó, így ha tér nagyságról beszélek nem, a sztereó térben előidézhető térérzetre gondolok, csupán a reflekciók időbeni lefutására, mely monóban is ad térérzetet kiváltó információkat.

Egy kis kapcsolóval átválthatunk a teremhangzásról egy a rugós zengetőket igen jól felidéző szimulációra. Nagyobb intenzitásnál itt is hallható, amint a rugók összeverődnek és csattognak, ami jellegzetes hanghatást kelt.

Aki nem szereti vagy nem engedheti meg magának a rack-es és drága zengetőket, annak ajánlhatom ezt a pedált, mert nagyon egyszerű a kezelése, és nem színez a hangon. Mint minden effektet persze, ezt is ízléssel és mértékkel érdemes használni.

A T-REX pedálokat a Stageshoptól kaptuk meg tesztelésre, melyért ezúton mondunk köszönetet.

Ár/ érték arány

A Tonebug Overdrive 28.500,- Ft-ba kerül a Tonebug Reverb pedig 39.900,- Ft-ba. Az overdrive valóban komoly versenytársa lett a Boss-nak. Hangminőségét tekintve jelenleg az egyik legjobb vételnek számító pedál a piacon. A Reverbet nehéz viszonyítani, azonban egyelőre ez a pedál is a megfizethető tartományban tartózkodik és sokkal jobb, kezelhetőbb és kompaktabb, mint a rugós zengető.

Csatlakozó linkek:

Szabó Sándor

2009-07-12 14:03:29