Dean Dime Razorback V és DB elektromos gitárok

A több, mint 30 éve létező Dean gitármárka sokáig csupán egy volt a számos, amerikai márka közül, amiben a vásárlóik és használóik méltán bízhattak. A Dean márkát olyan ismert nevek használják, mint a néhai Dimebag Darrel, Dave Mustaine, Rusty Cooley, Rik Emmett, Schenker brothers, Leslie West, Vinnie Moore, Tommy Bolin, Corey Beaulieu, Matt Heafy, hogy csak az ismertebbeket említsem. Amint azonban a heavy metál mára sajnos immár eltávozott fenegyereke Dimebag Darrel egy Dean márkájú gitárt kezdett használni, a Dean márka elkezdett egyre előkelőbb helyet elfoglalni a metálgitárok rangsorában. Randy Rhoads óta a Flying V gitár is kezdett más jelentést hordozni és egyben egy műfaj szimbóluma kezdett lenni. Ezek a kissé futurisztikus gitárok nem jobbak és nem rosszabbak, mint bármilyen egyéb formájú gitár, csupán a használójának fontos szimbólum ahhoz, hogy tudni lehessen, hogy hová tartozik. Ez a gitárforma egyfajta szubkulturális szimbólummá vált.

Forma és színvilága extrém, szinte fontosabb a külső megjelenése, mint a hangja. Persze a hangzás itt sem másodlagos kérdés, azt azonban le lehet szögezni, hogy egy ilyen gitár esetében mindig fontosabb az első megpillantás mágikus élménye, mert ezen a szinten találkozik a vásárló először a hangszerrel.

Ebben az írásban két ilyen metálgitárt fogunk bemutatni. Az első hangszer a koreai gyártású Razorback V.

Részletek

Ez a megkapó kontúrú gitár azért tűnik fel azonnal, mert a testét és a fejét neonzöld festés szegélyezi. A cég weblapja szerint ezt a modellt maga Dimebag tervezte 2004-ben. A fekete színű gitár ragasztott mahagóni testtel és nyakkal készült. A nyakán 22 bund található. A rózsafa fogólapon stílusosan V alakú berakásokat láthatunk, az oktávnál pedig egy szépen kimunkált borotvapenge látható, utalva a névre. A tremoló, valamint a Grover hangolókulcsok antracit színűek, ezek még inkább kiemelik a heavy metál világának hangulatát. A furcsa vonalvezetésű és festésű gitár kétségkívül elegánsan megkapó.

A Floyd Rose rendszerű tremoló és a satu együtt kötelező kellékek ezen a modellen. A kezelőszervek spártaian egyszerűek, egy hangerő és egy hangszín potméter, plusz a 3 állású pickup váltó kapcsoló az összes kezelőszerv. Külön szeretném megjegyezni, hogy végre felismerte valaki, hogy a gitáron gitározni szoktak és kezelni azt. Ennek tudható be talán, hogy a hangerő potméter palástfelülete végre ötletesen fel van recésítve ennek köszönhetően, és metál stílusban mondva "halál kényelmesen" lehet tekergetni egyetlen mozdulattal.

Ugyanezt a kényelmet már távolról sem mondhatjuk el a tremolószerkezet finomhangolóinak felfelé álló tartójáról. Egyszerűen útban van, de bizonyára, aki tudja hogyan és mit kell csinálni ezen a gitáron, annak ez nem jelent problémát. Ezt támasztja alá az a sztori is, amikor egyszer egy ilyen gitárt próbálgattam egy hangszerboltban, amikor bejött egy bőrszerkós, lila szakállú, szegecsekkel kivert punk-metál figura, 4 pirszinggel a szájában 3 biztosítótűvel a fülében és két karikával az orrában szánakozóan végigmért aztán teljesen segítőkészen megjegyezte:

- " Öreg, szarul áll a nyakadban az a kotró, engedd le a töködhöz..."-. Zavarba is jöttem, hiszen a srác a fiam lehetett volna, de annyira őszintén rendes volt a maga kissé túl magabiztos stílusában, - segített megengedni a gitárpántot is,- így nem tudtam nem hallgatni rá. Amikor végre a "helyén volt a gitár" akkor láttam is az elégedettségét. Az arca felderült, és mindketten huncut mosollyal az arcunkon konstatáltuk: Ez az! Egész másként mutatott a gitár a nyakamban, bár játszani így már így nem tudtam rajta....

Hangszedők

A gitár hangszedői a prospektus szerint az alábbiak: nyaknál Dean márkájú USA Dime Time típusú, a húrlábnál Seymour Duncan Dimebucker.

A gitár nyakkeresztmetszete kissé közelebb van egy LP-hoz, mint egy Stratóéhoz, nem mondanám, hogy kényelmetlen, sőt a megnagyobbított fejjel a súlypontja is jobb, mint egy eredeti Flying V-é. Ülve használhatatlan, de állva teljesen kényelmes. Ide is jön egy sztori, amikor egy társaságban arról beszélgettünk, hogy a Flying V-vel nem lehet ülve gyakorolni, mire egy metálos érdekeltségű ismerősöm megszólalt, hogy felesleges is, hiszen a metálosok sohasem gyakorolnak, csak játszanak és mindig állva. Meg is hajlottam a megtámadhatatlan tény és bölcsesség előtt. A hangjáról majd a másik modellel összehasonlításban fogok írni.

A másik érdekes vonalvezetésű hangszer a Razorback DB.

Ez a kínai gyártású hangszer mahagóni testtel csavarozott jávor nyakkal készül, rózsafa fogólappal, az előző modellhez hasonló berakásokkal A formáját ugyancsak Dimebag tervezte, és jócskán túlmutat a Flying V.-n. Ebbe talán az Explorer is bele van dolgozva bizonyos módon. Ez a gitár is elegáns, de nem mindegy ki és hogyan tartja a kézben, és persze az sem, hogy mit csinál rajta. A gitár húrbefűzése egy V alakú fémlemezen keresztül a test hátsó oldaláról történik. A húrláb állítható, hagyományos kivitelű.

A szerelvények, a Grover márkájú hangolókulcsok és a húrbefűző, valamint az állítható húrláb antracit színűek. A fogólap szélén fekete színű szegély berakás látható.

Hangszedők

A hangszedőkről nem sokat lehet tudni, két humbucker található, mindegyikhez egy-egy hangerő szabályzó tartozik és egy master hangszínszabályzó poti. A 3 állású hangszínszabályzó a gitár elülső nyúlványán kapott helyet miként az Explorer esetében is.

A két hangszer kivitele nem nagyon különbözik, azonban talán a koreai kivitele gondosabbnak és részletezőbbnek tűnik.

Hangzás

A hangzás tekintetében egyértelműen a koreai változat a jobb, gazdagabb, fókuszáltabb hangzású, jobb hangkitartással és ez nyilván a jól megválogatott minőségi hangszedőknek is köszönhető.

A Razorback V. modellhez adnak egy hatalmas nehéz, de jól védő szögletes keménytokot, a Razorback DB-hez pedig egy szuperkönnyű, szögletes keménytokot, ami valamiféle nagyon könnyű, de igen erős habból készült. Mindkettő jól bélelt és megbízható védelmet nyújt a gitároknak.

Árak

A Dean Dime Razorback V. 291.800,- F-ba, míg a DB változat 135.600,-Ft-ba kerül. Az valamivel több, mint kétszeres ár nemcsak a beépített anyagokat, szerelvényeket és hangszedőket tükrözi, hanem jól mutatja a két gitár hangzása közötti különbséget is. Nagyon korrekt, hogy mindkét modellhez jó minőségű kemény tokot kap a vásárló. A V modellt azoknak a haladó metálosoknak ajánlanám, akik egyenlőre kissé hosszabb távon is akarnak egy megfelelő gitárt. A DB modell nagyon jó választás azoknak, akik már egy inézetében is megkapó metál gitáron szeretnék elkezdeni a tanulmányaikat.

A Dean gitárok új képviselője a Cemid Kft. Ez a márka kapható a Cemid partner boltokban, érdemes ellátogatni a weblapjukra is. Ezúton szeretnénk megköszönni nekik, hogy a Dean modelleket a tesztre a rendelkezésünkre bocsátották.

Kapcsolódó linkek:

Szabó Sándor

2008-10-04 08:00:00