TONEPORT
Gitár interfész

I. rész.

Mielőtt bemutatnánk a Line6 új termékét, a TonePort-t, mindenképpen szükséges némi bevezetés, rávezetés erre az eszközre. Az eddigi tesztektől eltérően itt az is ki fog kiderülni, hogy miként lehet használni, mire alkalmas és közben a hangjáról is mindent megtudhatunk. A bemutatónk első részében a TonePort hardver részét ismertetjük, megtudhatjuk hogyan kell installálni a szoftvert, és mire van szükségünk, hogy a rendszerbe beilleszthető legyen ez az eszköz, majd az ezt követő 2. részben a szoftvert és az elérhető hangzást járjuk körbe.

A Line 6 TonePort nevétől esetleg sokan megijednek, az öreg gitárosok a értetlenül néznek, a fiatalok pedig a kezüket dörzsölgetve azt mondják: Végre itt van!

A régi gitáros emberek nagy része már helyből rosszul van, ha olyan szavakat hall, mint hardver, meg interfész. Csupán azért is, mert egy más világ, más kor, más kultúrájának a termékei ezek a szavak. Ez a sztori már egyszer megismétlődött, amikor, egy még öregebb generáció olyan szavakat hallott, hogy erősítő, meg torzító, wah pedál....Most meg itt van ez az interfész. Az interfész most sem egyéb, mint a számítógépnek egy külső része, kiterjesztése, eszköze, melyen közvetlenül végzünk valami tevékenységet és ez az interfész lefordítja az elvégzett munkát a számítógép nyelvére, hogy a tőle kapott adatokat használva aztán több más dologra is alkalmas legyen az amit csináltunk. A TonePort ugyan egy interfész is, de egy komplett gitáros eszköz, előfok sőt még ennél is sokkal több. Hamarosan kiderül mi minden még.

Hogyan is állunk a gitározással?

A manapság hihetetlen népszerűségnek örvendő PC-s "házistudió" építése ma már mindenki számára lehetővé válhat. Tulajdonképpen a számítógépen kívül néhány apróság beszerzése megnyitja előttünk a kaput ahhoz a birodalomhoz, ahol eltűnve a világ elől, zavartalanul valósíthatjuk meg minden zenei elképzelésünket, ötleteinket. A digitális technika és a számítástechnika fejlődésének köszönhetően, ma már nem kell a próbateremben küzdeni, izzadni kollegáink előtt: hogyan is képzeljük el az általunk kitalált riff-et a zenében, mire gondoltunk, amikor kitaláltunk egy jó témát, vagy éppen mit kellene játszani a gitárszóló alatt a zenekar többi tagjának. Manapság egy demó anyag elkészítése otthon a szobában természetes dolog, vagy akár egy próbateremben az egész csapat produkciója rögzíthető digitálisan, soksávon, azután otthon a komplett lemezanyag keverése, masterelése is megoldható, időráfordítást és egy kis anyagi befektetést igényel, de már ez sem elérhetetlen álom.

A billentyűs hangszeren játszó társaink számára már évek óta hatalmas lehetőségeket, újdonságokat kínál a szoftverpiac. Gondolok itt a több ezer szoftverszintetizátorra, szoftversampler-re, a legendás MOOG szintitől a nagy koncertzongoráig, minden hangszer elérhetővé válik a lakásban, a próbateremben vagy akár a koncerten is, persze virtuálisan és némi kompromisszummal. Mi gitárosok, egy kicsit hátrányos, de szerencsés helyzetben vagyunk. A gitárhang modellezése, előállítása digitálisan egy nehéz feladat, a mintavételezés ugyan lehetséges, de ez olyan korlátokhoz köti a zeneszerzőt, hogy inkább a zsebébe nyúl… a telefonért és némi gázsiért a számunkra. Természetesen léteznek olyan szoftverek, sampler-ek amik megkísérlik a kiszorításunkat a produkciókból, de ettől egyenlőre nem kell félnünk, mert ez az irányzat még gyerekcipőben jár. A szoftverfejlesztők munkáját figyelemmel kísérve úgy tűnik, mintha egy kicsit le is mondtak volna a kísérletezésről, inkább úgy tűnik belátták, hogy igenis fontosak a gitárosok, nehezen pótolható, modellezhető a játékuk a muzsikában. Egy jó gitárhanggal, és egy jó felszereléssel felfegyverkezve pedig pótolhatatlan!

Ezért tehát "szerencsésnek" mondhatnám magunkat. Hátrányos helyzet alatt azt értem, hogy a számítógépes világban a szoftver fejlesztők kicsit megfeledkeztek rólunk és jóval kevesebb használható terméket dobtak a piacra számunkra. Pedig nekünk is van PC-nk, akkor mi miért ne szerethetnénk a szobába ezer effekt-pedált, erősítőt, több száz gitárt? Vannak akik megtehetik, elegendő pénz kell hozzá és egy megfelelő ingatlan, mondjuk nem egy lakótelepen (tehát nem árt még egy kis pénz). Egy jó gitárhangért mélyen a zsebünkbe kellene nyúlni, pláne ha sok jó gitárhangot szeretnénk. Tegyük fel minden adott a jó gitárhangot illetően, és ezt fel szeretnénk használni a zenénkben, rögzíteni mondjuk otthon a számítógépünkön. Ehhez még szükségünk lesz egy pár mikrofonra, egy mikrofon előerősítőre és egy hangkártyára, na és türelmes szomszédokra, akik tolerálják és megértik azt, hogy "ez most szól a legjobban, úgyhogy már csak néhány napig leszek hangos Erzsi néni....".

Miután már a szomszédok nem köszönnek, azt hiszem nekünk is hajlanunk kell a kompromisszumok felé, vagy más megoldások után kell nézni ami megfelel az elvárásainknak maximálisan, esetleg még újdonságokat is kínál.

Nem ismeretlen, hogy a gitárerősítő gyártó cégek foglalkoznak annak a fejlesztésével, hogyan tudnák a gitáros felszerelését méretben redukálni, hangszínválasztékát bővíteni, esetleg egy új kaput megnyitni előttünk úgy, hogy ne kelljen lemondani a számunkra tetsző, ideális gitárhangról. Ez fontos mind a koncertezés, mind a stúdió munkák szempontjából. Az sem újdonság, hogy lehetőség van vonalszintű jel küldésére a keverő felé, de néhány kérdés felmerülhet bennünk: milyen ez a jel? Valójában tetszik-e nekünk? Tetszik-e a hallgatónak? Visszahalljuk-e a koncerten használt gitárhangot a lemezen? Pótolhatóak-e a gitárerősítők a színpadon és a stúdióban? A digitálistechnikát felhasználva ma már hiteles modelleket készítenek sok olyan analóg eszköz hangjáról amit egy gitáros felhasznál, az előfokoktól, a végfokokon keresztül a hangfalakig. A különböző effektekről nem is beszélve.

Ennek a technikának az úttörője a LINE 6 cég, akiket azt hiszem egyik gitárosnak sem kell bemutatnom. (Bármilyen márkanév hallatán a zenésztársadalom bármelyik tagja arcán elváltozások tapasztalhatóak, majd ezt az elváltozást szavak követik, pozitív vagy negatív jelzők: különböző tapasztalatok alapján, vagy éppen csak hallomásból. Ez így van rendjén, a hang tetszése vagy nemtetszése szubjektív dolog… kinek a pap, kinek a paplan.) Egy kicsit tegyük félre a márkaneveket, gondoljunk arra, hogy minden erősítővel lehet olyan hangszínt csinálni ami valakinek tetszik és biztosan állíthatom, hogy egy gitáros bármilyen erősítővel be tud állítani olyan hangszínt ami neki tetszik, márkanévtől függetlenül. Be kell látni: mindenki szeretne magának minden létező effekt pedálból, előfokból, végfokból, hangfalból egyet magának, legalábbis a jobbakból biztosan! Ha mindent beszereztünk már csak egy-két kamion, néhány segítő kéz, egy alkalmas színpad kell ahhoz, hogy a kedvenc gitárhangjainkat bemutassuk a nagyérdeműnek. Ez sem lehetetlen, de kérdés, hogy adottak-e ehhez elsősorban az anyagi feltételek. Segítőkéz mindig akad, azért meg nem kell lemondani álmainkról, mert nem vastag a pénztárcánk, inkább nézzünk utána létezhet-e az, hogy minden elfér egy bőröndben, használhatjuk otthon, próbateremben, studióban, koncerten, kielégíti-e a maximalitásunkat a gitárhang terén és még olcsó is?

A lehetséges megoldás: A TonePort

A LINE 6 már évek óta megoldást kínált nekünk erre a problémára, kifejlesztették a POD 2.0 névre elkeresztelt felszerelést, amit később továbbfejlesztettek, bővítettek, tökéletesítettek és lassan egy egész családot hoztak létre. Megjelent a POD XT, a professzionális stúdió körülményekhez igazodó POD XT PRO (2U rack kivitelben), a basszusgitárosokról sem megfeledkezve a Bass POD XT, Bass POD XT PRO, és a legnagyobb népszerűséget elérő POD XT Live, Bass POD XT Live ami elsősorban a koncertező gitárosok nélkülözhetetlen munkaállomása lett. Utóbbi népszerűségét igazolva megszületett a kistestvér is Floor POD névre keresztelve. A család arról vált híressé, hogy bármelyik tagját használva akár vonalszinten csatlakozhatunk a keverőasztalhoz kitűnően modellezve a gitárerősítők hangját, vagy ezt a funkciót kikapcsolva akár továbbra is használhatjuk a saját erősítőnket, hangfalunkat. A modellezés és a vonalszintű jel minősége azonban sokaknak kellemes meglepetést okozott és a stúdió körülmények közötti felhasználás is népszerű lett. A POD család tehát minden körülmény között megállja a helyét, de a számítógépes rendszerek és a zeneszerkesztő szoftverek fejlődése újabb lehetőségeket kínálnak a gitárhang felvételi technikáját illetően. Erre a "rangidős" LINE 6 válasza a TonePort család megalkotása lett.

Mire van szükségünk ahhoz, hogy otthon, a szobában elkészítsük felvételeinket a számítógépünk segítségével?

A számítógéphez csatlakoztatott eszközöket nézve, a rendszerünk lelke egy jó hangkártya, nem árt, ha van egy mikrofonelőerősítőnk, és van egy MIDI billentyűzetünk is. Legfontosabb eleme rendszerünknek a lehallgató rendszer, hiszen minden felvételünket ezen hallunk vissza. Ezen nem érdemes spórolni. Nem biztos, hogy a legdrágábbak a legjobbak, mielőtt választunk nézzünk utána mely termékek váltak be másoknak, ne abból a kínálatból válogassunk amivel tele van az apróhirdetés rovat. Ezeket a perifériákat ma már tekinthetjük alapkövetelménynek a házi stúdiózásban. A szoftverek terén szükségünk van egy olyan programra, ami képes több sávon rögzíteni zenénket és kompatibilis a hardvereinkkel.

Fontos kérdés, hogy a hardverek milyen driver-t használnak, hogyan illeszkednek a szoftverhez. Legelterjedtebb a DirectX, MME, WDM és a Steinberg által létrehozott ASIO driver. A nem megfelelő illesztések problémákat okozhatnak, többek között a bejátszott hang és a megszólaló hang között időkülönbség, késés (latency) lesz, ami borzasztó zavaró és így használhatatlan a rendszer. A megfelelő driver használatával ez a latency érték minimálisra csökkenthető, tehát nem árt utánanézni a driver támogatottságnak mielőtt bármilyen eszközt vásárolunk. Ha mindent jól átgondoltunk, jöhet az eszközök beszerzése, a rendszer összeállítása, a szoftverek telepítése és már indulhat is a felvétel! Mielőtt nagyon belemélyülnénk az alkotásba, érdemes azonban utánanézni, hogy mi tulajdonképpen a digitalizálás fogalma, hogyan működik ez a technika, mit történik az analóg jelünkkel, miután bekerül a digitális rendszerbe, hogyan rögzíti ezt a számítógépünk, és miként válik a fülünk számára ismét értelmezhető jellé. Ha ezeket az ismereteket megszerezzük és megértjük a későbbiekben "hallható" lesz az elsajátított elméleti tudásunk!

A Line 6 TonePort család

Az alábbi fotókon az UX1 nem látható, mivel a teszteléskor nem volt a birtokunkban, azonban a táblázat feletti kis ikonszerű képek mutatják az arányait a két nagyobb eszköz mellett. Hatalmas tévedés lenne hátat fordítani, ha a szemünk megakad a KB37-en, ugyanis a gyanútlan szem azt gondolná, hogy egy kis gyakorló szintetizátor. Hamarosan kiderül, hogy a gitárost szolgáló "leggitárabb" interfész, amit valaha is gyártottak.

Egy olyan megoldást szeretnék bemutatni minden gitárosnak és zenésznek ami egy PC-s házistudió központja lehet. Ez a LINE 6 TonePort család, melynek három tagja van. A legkisebb a TonePort UX1, a középső TonePort UX2, és a legnagyobb a TonePort KB37. A számunkra legmegfelelőbb, optimális választás érdekében, egy táblázat segítségével nézzük meg, milyen szolgáltatásokat nyújtanak ezek az eszközök.

  UX1 UX2 KB37
 

bemenetek
  • 1 mikrofon
  • 1 gitár / basszusgitár
  • sztereo vonalbemenet
  • sztereo monitor bemenet 6,3 mm sztereo Jack-el szerelve
  • 2 mikrofon +48v fantomtáp lehetőséggel
  • 2 gitár / basszusgitár
  • sztereo vonalbemenet
  • sztereo monitor bemenet 6,3 mm sztereo Jack-el szerelve
  • 2 mikrofon +48v fantomtáp lehetőséggel
  • 2 gitár / basszusgitár
  • sztereo vonalbemenet
  • sztereo monitor bemenet 6,3 mm sztereo Jack-el szerelve
  • Expression pedál bemenet (A GearBox szoftver Wah/Volume és egyéb MIDI paraméterének valósidejű állításához)
kimenetek
  • sztereo vonalkimenet
  • fejhallgató kimenet
  • sztereo digitális kimenet S/PDIF, RCA csatlakozóval
  • sztereo vonalkimenet
  • fejhallgató kimenet hangerőszabályzóval
  • 2 lábkapcsoló (MIDI utasítások küldéséhez, start/stop, punch in/out, stb.)
  • sztereo digitális kimenet S/PDIF, RCA csatlakozóval
  • sztereo vonalkimenet hangerőszabályzóval
  • fejhallgató kimenet hangerőszabályzóval
  • 2 lábkapcsoló (A GearBox szofver vezérléséhez, effekt ki/be, hangszín választás, Tap Tempo, stb. vagy MIDI utasításokküldéséhez, start/stop, punch in/out, stb.)
monitor
  • ToneDirect Monitoring - kis késés, monitorozás független a szoftver buffer memóriájától
  • ToneDirect Monitoring -- kis késés, monitorozás független a szoftver buffer memóriájától
  • ToneDirect Monitoring -- kis késés, monitorozás független a szoftver buffer memóriájától
mintavételezés - felvétel módok
  • 44.1 & 48 KHz, 16 & 24 bit
  • 96 KHz beépített sample-rate konverterrel
  • 44.1 & 48KHz, 16 & 24 bit
  • 96 KHz beépített sample-rate konverterrel
  • 44.1 & 48KHz, 16 & 24 bit
  • 96 KHz beépített sample-rate konverterrel
 
  • 100 dB jel-zaj arány
  • 100 dB jel-zaj arány
  • 100 dB jel-zaj arány
tápegység
  • USB csatlakozáson keresztül
  • USB csatlakozáson keresztül
  • USB csatlakozáson keresztül
driverek
  • ASIO, WDM, Mac OS X
  • ASIO, WDM, Mac OS X
  • ASIO, WDM, Mac OS X
műszerek

-

  • VU Meter amely hozzárendelhető a ki és bemenetekhez
  • VU Meter amely hozzárendelhető a ki és bemenetekhez
kontrollerek

-

-

  • 37 teljesméretű, leütésérzékeny billentyűzet modulációs és pitchbend kerékkel
  • 5 transzport kapcsoló (rew, forward, start, stop, record)
  • 2 patch választó
  • 4-4 kapcsoló és potméter amely hozzárendelhető a Gearbox és bármely MIDI felvevő szoftver bármelyik funkciójához

A TonePort összeállítása

A következő rajz segítségével nézzük meg, hogyan állíthatjuk össze rendszerünket amennyiben a legnagyobb, legtöbb igényt kiszolgáló TonePort KB37-et választjuk.

Rendszerünk összeállítása előtt vizsgáljuk meg, milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljen számítógépünk:

WINDOWS

Minimum:

  • Pentium 4 1,2 GHz
  • Windows XP SP2
  • 512 MB RAM
  • 1 GB szabad HD terület
  • 5400 rpm fordulatú HD
  • CD meghajtó
  • Internetkapcsolat az Online szolgáltatásokhoz
  • Egy szabad USB 1.1 vagy 2.0 kompatibilis csatlakozás

Ajánlott:

  • Pentium 4 2,5 GHz vagy több
  • 1 GB RAM vagy több
  • 10 GB szabad HD terület vagy több a felvételeink számára
  • 7200 rpm vagy gyorsabb fordulatszámú HD

MACINTHOS

Minimum:

  • Intel vagy Power PC G4 1.25 GHz
  • OS X 10.4
  • 512 MB RAM
  • 1 GB szabad HD terület
  • 5400 rpm fordulatú HD
  • CD meghajtó
  • Internetkapcsolat az Online szolgáltatásokhoz
  • Egy szabad USB 1.1 vagy 2.0 kompatibilis csatlakozás

Ajánlott:

  • G 4 1,67 GHz vagy több
  • 1 GB RAM vagy több
  • 10 GB szabad HD terület vagy több a felvételeink számára
  • 7200 rpm vagy gyorsabb fordulatszámú HD

A szotverek telepítése

A dobozban található CD ROM segítségével telepítsük a szoftvereket. Nagyon fontos, hogy mindezt azelőtt tegyük, mielőtt csatlakoztatnánk az eszközünket (erre a gyártó többször is figyelmeztet!)

A CD ROM-on található egy Adobe Acrobat Reader, amelynek telepítése után elolvashatjuk a *.pdf kiterjesztésű állományokat, amelyek a felhasználói dokumentációkat tartalmazzák.

Az Autorun.exe futtatásával elindul a GearBox szoftver telepítője, amely lépésről lépésre vezet minket ahhoz, hogy sikeresen telepíthessük és felrakjuk a hardver(ek)-hez szükséges driver-t.

A sikeres installációk után indítsuk el a Line6 Monkey szoftvert.

A program segítségével regisztráljunk a gyártó oldalán. Ez egy igen fontos teendő, hiszen a későbbiekben hasznos dolgokat szerezhetünk be a LINE 6 szerveréről, többek között frissíthetjük a működéshez szükséges állományokat, vagy akár kiegészítő csomagokat is beszerezhetünk. Amennyiben megtörtént a regisztráció jelentkezzünk be a szerverre, adjuk meg felhasználónevünket, jelszavunkat és a program jelzi, hogy találhatóak-e új driver, firmware, szoftver frissítések. Amennyiben igen, válasszuk ki a megfelelő update-et és indítsuk el a folyamatot. Mindig nagyon figyelmesen olvassuk el, mi történik az adott utasítás kiadása után, és csak akkor csatlakoztassuk az eszközünket amikor arra a telepítő kér, ellenkező esetben komoly károkat okozhatunk a berendezésben és veszélyeztethetjük a rendszerünk stabilitását!

A "Compatibility" fülre kattintva elvégezhetünk egy ellenőrzést, hogy a rendszerünk alkalmas-e a LINE6 termékek használatára (Run Check).

Az "Optional Add-Ons" fülre kattintva egy nagyon hasznos lehetőséget érünk el. Innen gyűjthetünk információt a kiegészítő csomagokról, akár Online megvásárolhatjuk, majd aktiválhatjuk őket.

Ha elvégeztük a frissítéseket és végigböngésztük az opcionális lehetőségeket zárjuk be a LINE 6 Monkey programot.

Miután csatlakoztattuk bármelyik LINE 6 eszközünket, indítsuk el a következő alkalmazást: LINE6 Audio-MIDI Devices

Ezzel a programmal konfigurálhatjuk a telepített eszközünket. A megnyíló ablak felső sorában láthatjuk az aktív berendezést, információt a driver-ről.

Az "Audio" fül, tartalmazza a driver beállításokat (Driver Format, ASIO Settings) a "ToneDirect Monitoring" opciónál beállíthatjuk a tároló méretét, amiről annyit érdemes tudni, hogy minnél kisebb értéket adunk meg annál kisebb lesz a késés a visszahallgatásnál, viszont jobban terheli a számítógépünk processzorát.

Az "Input Source Select" opciónál választhatjuk ki a használandó bemenet (Mic, Line, Instrument).

A "MIDI" fülre kattintva láthatjuk a "Controller Mapping" opciót. Választhatunk néhány gyárilag beállított "térkép" közül, amelyek arra szolgálnak, hogy a kontrollerünkkel (KB37) melyik szoftvert akarjuk vezérelni. Itt megtalálható néhány közkedvelt zeneszerkesztő program neve, mint a Reason 3, GarageBand, és a LINE 6 által mellékelt GearBox és az Ableton Live LINE 6 Edition. Természetesen lehetőségünk van saját térkép elkészítésére is. Annyit kell tennünk, hogy rákattintunk a "Settings" gombra és megjelenik egy nagy táblázat, ahol tetszőlegesen rendelhetünk hozzá a vezérlőgombokhoz, tekerőkhöz különböző paramétereket, hogy azokat valós időben állíthassuk.

Ezzel a rendszerünk összeállt és a következő részben a szoftver működését, lehetőségeit mutatjuk be, és persze belekóstolunk a Tone Port hangzásvilágába is.

Szabó Attila

2007-02-14 14:31:57