Vox AC 30 csöves erősítők

Talán nincs még egy olyan kalandos és hányatott sorsú erősítő, mint a Vox. Ha valaki figyelmesen olvassa a Vox erősítők történetét feldolgozó sorozatunkat, akkor látható belőle mennyire nagy erővel akarja túlélni ez az erősítő márka saját magát és fenntartani az összes erősítő között kivívott méltó helyét. A Vox az utóbbi években ismét jó helyre került, mert a Korg érdekeltségeként képes volt a korral is előre haladni és tovább éltetni az AC 30 legendáját XXI. Századi módon.

Az új tulajdonos managementje jó koncepciót választott, melyben megtartja a Vox technikai hagyományait, ugyanakkor ötvözi a mai felhasználók igényeivel sőt örömmel tapasztalható, hogy a fiatalabb gitáros generációk is felfedezték maguknak ezt a valóban különleges, máshoz nem hasonlítható hangú erősítőt.

Gyakran hallani az idősebb gitárosok véleményét, amikor azt mondják: Ez a Vox már nem az a Vox. És ez rendben is van így. Nem is kell ugyanannak a Voxnak lennie. A legrégebbi Vox erősítők valóban másként szóltak, és nem biztos, hogy az a hang megfelelne a mai füleknek, nem is beszélve a master hangerő és az effekt loop funkciókról, amelyek kiterjesztették az erősítő hangzását. Csupán a master hangerő szabályzás előhozta azt a gain szintet, torzítási tartományt, amit korábban nem is lehetett hallani, mert lehetetlen volt annyira kihajtani az erősítőt, hogy az hallhatóvá váljék. Most ez is rendelkezésre áll és talán ez tetszik leginkább a fiatalabb generációnak. Én magam is egyetértek velük és nem véletlenül választottam ki néhány új nagyon figyelemre méltó erősítőt tesztelésre.

Vox AC30 Custom Classic 2

A Vox AC 30 CC2 egyszerre lett új és egyszerre maradt régi. Régi maradt annyiban, hogy megtartotta a hagyományos A osztályú csöves kapcsolást, eképpen az előfokban 3 db ECC83 cső dolgozik, ebből egy a rugós zengető áramkörét hajtja meg, az egyenirányító fokozat GZ34, a végfokok pedig 4 db EL84 csővel dolgoznak. Új lett viszont abban, hogy kapott egy külső effekt beiktatására szolgáló Send/Return csatlakozási lehetőséget egy-egy 6,3 mm-es jack aljzat formájában, továbbá master hangerő fokozatot is kiépítettek, mellyel lehetőségünk van minden eddiginél nagyobb gain tartomány, torzítási szint elérésére.

Az erősítő semmi máshoz nem hasonlító koncepciót alkalmaz a kezelés szempontjából. A Vox korábbi AC30 modelljeinél a Top Boost áramkör további hangszín lehetőséget biztosított, ezt most itt megtartották és a normál csatorna hangolással együtt átkapcsolható, és váltható a két csatorna hangszíne. A Top Boost és a Normal csatorna nem egészen úgy felel meg egymásnak, mint a Clean és az Overdrive csatorna a modernebb erősítőkön. Bár a Top Boost csatornával nagyobb torzítást érhetünk el, sőt egészen nagyot is adott esetben, de a két csatorna között gain tekintetében nincs oly nagy különbség. Régen a Normal és a Top Boost csatornát nem is oly módon használták, mint ma, hanem gyakran keverték a két féle hangszínt egymással a régi erősítőkön jól ismert rövid jack kábeles átkötéssel. A kép nem a Vox-ot ábrázolja, de korábban voltak ilyen megoldású erősítőik.

Az átkötést egy kis mikrokapcsolóval oldották meg. Bár a mikrokapcsoló megspórol egy rövid jack kábelt ugyanakkor a két mozdulatból több lesz. Ha a Top Boost csatornán akarunk játszani, akkor a felső jack aljzatba kell dugni a gitárt és a kapcsolót is a felső állásba kell kapcsolni, Ha a Normal csatornát akarjuk használni, ehhez a dugót át kell dugnunk az alsó aljzatba és a kapcsolót a felső állásban hagyni. Ha a két csatornát keverni akarjuk, akkor vissza kell dugnunk a felső aljzatba és a kapcsolót az alsó állásra váltani. Őszintén szólva a kapcsoló csak a kábelt váltja ki. Azonban kissé össze lehet zavarodni az átkapcsolás miatt. Én a magam részéről azt üzenném a VOX cégnek, hogy oldja meg másként ezt a csatorna keveréses megoldást. Kevesen használják, helyette azonban sokkal célszerűbb lenne valódi lábkapcsolós csatornaváltás igazi Vox tiszta és Vox Overdrive hangzások között. Ezzel nem árulná el a tradíciót, hanem még több hívet szerezne magának. A hagyományt én nagyon szeretem és tisztelem, azonban estenként az a baj a tradíciókkal, hogy az összes jó dolog mellett a hülyeséget is tovább ápolják. Itt is valami ilyen helyzet áll fenn.

A képen is látható, hogy a valódi két csatornás üzemmódhoz tulajdonképpen minden adott, külön hangerő szabályzója van a Normal és a Top Boost csatornának is, plusz a Master hangerőszabályzó. Minden itt van, csak mégsem úgy működik. Tudjuk, hogy az angoloknál a világon nincs különcebb, ebben is kifejezésre jut a különcségükön túl a hagyományaik görcsös tisztelete...

A Normal csatornán lehetőség van egy kis Brillance feliratot viselő kapcsolóval a magasabb presence tartományt beállítani, azaz egy fényesebb tiszta hangot elérni.

A Top Boost csatornán megtartották a hagyományos, nagyon jól működő, két tartományban dolgozó hangszínszabályzó áramkört. Itt is találunk egy kis mikrokapcsolót, mellyel a megszokott standard beállítás szerint működik a hangszínszabályzás, azonban a kapcsoló átkapcsolásával az egész EQ áthangolódik és a Bass és a Treble szabályzó más helyeken kezd szabályozni. Ez nagyon hasznos funkció, mert ezzel kissé ki lehet törni a megszokott EQ hangolásból. Mondanom sem kell ezek is fordított irányban működnek, csakúgy mint a közlekedésük.

A vintage érzület biztosításához a csöves meghajtású Accutronics rugós zengető elmaradhatatlan kellék. Található egy Dwell feliratú kapcsoló, melynek átkapcsolásával egy testesebb és egy kissé süvítőbb zengetés érhető el. Ezen kívül a reverb általános tónusa is szabályozható valamint a mix aránya is. A következő szekció egy igazi vintage effekt a Tremolo, mely egy oszcillátor segítségével a hangerőt változtassa. Ma ritkán hallani ilyet, de a hatvanas években az egyik legelterjedtebb effekt volt. A pulzálás sebessége és a moduláció mélysége egy-egy potméterrel állítható be. Végül a Master szekcióban van egy Tone Cut jelű potméter, mely nem más, mint a végfok visszacsatoló áramkörének, azaz a Presence, extra magas tartomány külön szabályzója. Ez nagyon fontos, mivel a Vox egyébként is nagyon vastag, árnyalt hangját jól ki lehet vele fókuszálni. Miközben beállításokat kerestem állandóan járkáltam előre hátra az erősítő körül. Persze, hiszen a Vox egyik furcsa újítása, hogy hátra kell menni és csak onnan olvashatók le a kezelőszervek feliratai. Hogy ezt miért csinálták ilyenre, ennek bizonyára megvannak a magasabb szintő érvek és elgondolások. Erre hallottam már azt a választ is, a gitárosnak aki Vox AC30-asdt használ már saját roadja kell, hogy legyen és semmi keresnivalója nincs az erősítő mögött... .Jól hangzik, de ettől még bosszantó, hogy azt a minimális kényelmet nem élvezhetem, hogy onnan hallhassam a beállítás eredményét, ahonnan szól a hang....

Az erősítő hátsó paneljén található pár érdekes különlegesség. Azonnal feltűnik a választható szintbeállítású Send/Return aljzatpár. Ide külső mono, pedálos vagy rack-es effekteket csatlakoztathatunk. Ez ma már minimális elvárás egy erősítőn. Az erősítőn lehetőség van igaz Bypass beállításra, azaz teljesen kiiktatható a loop. Beállítható a külsőleg használandó hangszórók impedanciája egy csúszó kapcsoló segítségével 8 és 16 Ohm közül választhatunk.

További érdekesség a végfok katódáramkörének szabályozhatósága. Két katód ellenállás beiktatása, egy 50 és 82 Ohm értékű között lehet választani és ezzel az erősítő működését optimalizálni.

Ugyancsak választani lehet egy a végfokban működő két a hangzást alapvető mértékben meghatározó kondenzátor értéke között. A 22 és 44 mf között beállítással egy simább és egy kissé agresszívebb végfok hangzás között választhatunk ízlés szerint. Az AC 30 CC2 lehetővé teszi, hogy a nagyobb sugárzó felület érdekében külső, kiegészítő hangfalakat is használjunk.

A Vox AC30 CC2 modellje 2db Wharfedale gyártmányú GSH 1230-8 jelű 12 collos kerámia mágneses hangszórót használ.

Vox AC30 Custom Classic X csöves erősítő

A fentebb bemutatott erősítőnek van 1x12-es és egy másik 2x12 –es kivitelű változata, mely csupán az alkalmazott hangszórók típusában tér el. Ilyen a Vox AC30 CC2X, mely Celestion gyártmányú AlNiCo mágnesű Blue hangszórót alkalmaz.

Ezzel a hangszóróval az erősítő egészen másféle Vox hangon szól. Az erősítő reagálása hallhatóan gyorsabb a hangok tarnzienseinél, bár pontosabban fogalmazok, ha azt mondom, hogy a hangszóró reagál gyorsabban. A membránját kitapintva is lágyabb felfüggesztésű.

Mivel a hangszórók típusán kívül semmilyen egyéb különbség nincs a két erősítő között, így nincs több említeni való. Azazhogy mégis van! Pihenés képpen mozgassuk meg az agyunkat egy kis matematikával. Nem kell félni egyszerű összeadás-kivonásokról lesz szó.

Ha megnézzük az árakat, akkor a Wharfedale hangszórós CC2 változat listaára 310.000,- Ft bruttó. A Celestion hangszórós változat ehhez képest a 520.000,- Ft-ba kerül. Számoljunk csak egy kicsit! A különbség a két modell között 210.000,- Ft. Azaz, a hangszórók közötti különbség 210 ezer, merthogy a többi elem, maga az erősítő teljesen ugyanaz. Ha a két Wharfedale hangszóró a teljes árból mondjuk 100 ezer forintot képvisel, akkor az erősítőre jutó rész 200 ezer, ami nagyon is rendben van. De ha az erősítő teljesen ugyanaz, akkor ez azt jelentené, hogy a két Celestion Blue hangszóró 320 ezerbe kerül! Itt valami nem stimmel! Drágább a hangszóró, mint a közismerten drága csöves technológia? Játszhatunk a számokkal és mondhatjuk, hogy a két Wharfedale hangszóró csak 50 ezret képvisel az árból, akkor is az jönne ki, hogy 270 ezer a két Blue hangszóró.... Ezért már lehet egy öreg használt Opelt kapni.....Erre a furcsa aránytalanságra én sem kaptam választ. Minden esetre jó lenne megnézni, hogy mibe kerülhet két Celestion Blue hangszóró önmagában, ha egyáltalán lehet kapni, mert gyanítom, hogy nem lehet.

Ezek után nézzük hogyan szólt a két erősítő. Ugyanazzal a gitárral ugyanazon beállítások mellett hallgattam meg mindkét erősítőt. A Wharfedale hangszórós modell azonnal hozta a tipikus és félreismerhetetlen AC30 hangszínt, azonban a Master Volume megoldással sokkal nagyobb torzítást lehetett kihozni belőle a Top Boost csatornán. A torzítás nem elegendő metálos zúzáshoz, azonban bőven elegendő egy intelligens, jól fésült kemény rock hangzáshoz. A Top Boost EQ-jának Custom állásában érdekes új hangszínek jönnek elő, különösen, ha a Tone Cut potméterrel együtt alkalmazzuk. Vigyázat! A Vox nem bocsájtja meg, ha a gitár nem hozzá méltó! Azaz ne olcsó kínai gitárral próbálgassátok, hanem valami kifinomultabb, drágább hangszerrel. Az eredményben nem fogtok csalódni.

További finomításokat, durvításokat - kinek mi tetszik- lehet előidézni a hátsó panelen lévő végfok optimalizáló csúszó kapcsolókkal.

A próba során kicsit összezavarodtam a Normal ésTop Boost csatornák Input Link kapcsolójával, de aztán rájöttem, hogy ez ilyen és nincs mit tenni.

A Celestion Blue hangszórós változat azonnal hallhatóan könnyedebben, vastagabban szólt, egyben gazdagabban is és utána már nem is volt kedvem mást hallgatni. A CC2X változat van közelebb a hagyományos vintage AC30-asok hangjához és azt állapítottam meg, hogy a CC2 változat kicsit fókuszáltabb a közép tartományban, ugyanakkor karcosabb is magasabb Gain fokozatokban, aminek a fiatalabbak talán jobban örülnek, mint az idősebbek által inkább kedvelt vastag, teltebb de kevésbé agresszív CC2X hangjával. Talán a nőkkel kapcsolatos ízlés is ehhez hasonló analógiát mutatna...

A zengető és a tremoló effekt hangja olyan, mint 40 éve, a gyűjtők szeretni fogják, azonban a mai zenész fülével hallgatva ezeknél sokkal jobb digitális eszközök vannak, amit a külső effekt loopba csatlakoztatva használhatunk. Ismét vigyázat! Ha valami gagyi dolgot dugtok be oda, azon átmegy az erősítő egész hangja és annak teljes elszinezettségével fog megszólalni a cucc! A belső rugós zengető olyan amilyen, de legalább párhuzamosan kötve keveredik a direkt hanghoz, így inkább mos a hangja, mint színez.

Az erősítőhöz adnak egy lábkapcsolót, mely a hátsó panelen lévő jack aljzatba csatlakozva a Reverb és a Tremolo ki-bekapcsolását végzi. Mennyivel jobb lenne még egy gomb rajta és azzal a csatorna váltást megoldhatták volna...

A kis konstrukciós, angolos furcsaságok miatti bosszankodásomat azonban elfújta a hangzás egy perc alatt. Meg is állapítottam, hogy az erősítőjében teljesen azonos két modell mindegyike másért jó. A Wharfedale hangszórós modellnek annyira jó az ára, hogy alig van más alternatívája ennyi pénzért a csöves kategóriában. A Blue hangszórós pedig annyival szól vastagabban és gazdagabban, hogy az meg azért jó. Az árát csupán a hangszórók közötti aránytalanság miatt sokallom, és érződik belőle, hogy kissé túlmisztifikálják a Blue hangszórót, vagy nagyon lebecsülik a Wharfedale hangszórót... ki tudja.

Végezetül még egy gondolat. Az AC30 azért kapta a nevét, mert 30 Wattos névleges teljesítményre tervezték. A Vox erősítőket jól ismerők azonban jól tudják, hogy ez a modell hangteljesítményben inkább 70-80 Wattnyit présel ki magából, azaz sokkal hangosabb, mint más 30 Wattos erősítő. Nem kell megijedni tehát, bőven van itt hangerő és még a felület növelhető is.

Kellemes tulajdonságok: AC30 CC2

AC30 CC2X

 

  • Csöves A osztályú design
  • Kiterjesztett gain tartomány
  • Effekt loop
  • Kiegészítő hangfal lehetőség
  • Nagyszerű hangzás


  •  
  • Nagyon jó ár

     
  • Blue hangszóró

     

  • Kellemetlen tulajdonságok:

  • Kezelő panel fordítva van
  • Nincs megoldva az igazi 2 csatornás
    rendszer átkapcsolása
  • Az Input Link kapcsoló
    komplikált működése
  •    

  • A CC2-höz képest
    aránytalanul drágább
  • Akit a Vox közelebbről érdekel, látogasson el a www.voxamps.hu oldalra!

    Szabó Sándor

    2006-09-09 14:56:08