Looperek

I. rész

Az elektronikus zene kora

Korunk új zenei törekvéseinek egyik izgalmas területe az elektronikus zene. Már az 30-as években elkezdődött az elektronika mint hangkeltési, hangrögzítési és visszajátszási lehetőség zenei felhasználása természetesen a technológia akkori szintjén.

Napjainkban már egészen hihetetlen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a zenealkotásban. Sőt már háztartási szinten lehetséges ezen eszközök alkalmazása. A zenegyártás és az elektronikus hangszerek egy sajátos szimbiózisban egymást stimulálva fejlődnek. Ezzel szemben a zene fejlődése mostanában úgy tűnik kissé kikerült a komponisták és az alkotó muzsikusok kezéből. Ezért az ismertebb elektromos zenei műfajok már nem ugyanarról a tőről fakadnak, mint az intuitív zenélés által alkotott zenék. Ez abból a pusztán technológiai és gazdasági lehetőségből adódik, hogy bárkinek lehet számítógépe és szintetizátora vagy bármilyen elektronikus hang- és zajkeltő eszköze. ( A zajongás szabadsága...)

Bárki csinálhat zenét az elé rakott klisék alapján minden zenei előtanulmány nélkül is, és így is tudnak érdekes dolgok születni. Ez elektronikus zenének a mai tizenévesek körében népszerű műfaja persze csak egy irányt képvisel a lehetségesek közül.

Mostanra óriási szakadék húzódik, mely hallható is, a kereskedelmi célokra és a csak önmagáért készült hangi alkotások között. A nagyipari zenegyártást lassan teljesen önmaga szabályai kötik, gúzsba. A művészi mélységű muzsika nem tűri a sorozatgyártásból rá kényszerített sablonokat és paramétereket, továbbra is személy és lélek dolga marad.

Hála ennek az elektronikus kornak, számos egyedi, nagyon finom érzékeket csábító zenék is keletkeznek. Ehhez mindazokat az eszközöket fel lehet használni, amit eredendően másféle gépies zenealkotási eljárások céljára készítettek. Egy ilyen eszköz például a looper. Ezt az angol szót nem érdemes lefordítani, mert magyarítva nem azt jelentené amit kellene. A Loop hurkot, a looping hurkolást, a looper arra alkalmas eszközt, illetve jelöli az ezzel foglalkozókat is.

A looperről általában

A looper hangtechnikai szempontból egy hangfelvevő eszköz, ami megjegyzi a belejátszott zenei frázist vagy részletet és azt szándékunk szerint, folyamatosan sőt adott esetben ritmikusan ismétli ameddig csak akarjuk. Ilyen módon is készülhetnek a techno műfaj monoton ritmusai és folytonosan ismétlődő motívumai. A név onnan ered, hogy az eszköz kimenete vissza van táplálva a bemenetre mint egy visszatérő hurok, ezáltal jöhet létre a folyamatos ismétlés.

Loopot egyszerűen előidézhetünk, ha egy visszhangot előállító készüléken a visszacsatolást 100%-ra állítjuk be és közben nem alkalmazunk szűrést. Ekkor a készülék mindazt amit a memóriájába bejátszottunk szakadatlanul ismételni fogja.

Ezt a lehetőséget számos muzsikus felismerte. Felismerték benne a játszótársat, a muzsikus partnert. Technikailag akármilyen hosszú loop készítése lehetséges. Ennek a beépített memória szab határt. Az elkészült folyamatosan ismétlődő zenei alap mellé további szólamokat lehet játszani.

A kifinomultabb, jobb looperek lehetővé teszik azt is, hogy egymás fölé rétegenként több loopot játsszunk. Ez még izgalmasabbá teszi a dolgot, a hangzást pedig még komplexebbé.

Mindezt sokféleképpen lehet alkalmazni sokféle zenei cél érdekében. Manapság a kereskedelmi célú zenék készítésekor használják a loopert, inkább időt spóroló eszközként kényszerűségből, és valójában fantázia nélkül. A művészet azonban felfedezte a loopert.

Amit az emberiség megtanult a zenéből az évezredek alatt, nos az kereskedelmi zenékben úgy tűnik mintha az nem is létezne. Eltűnt a harmónia, eltűnt a dallam, és eltűnt a ritmus és a dinamika is. Ha pedig itt ott még nem tűnt el teljesen, akkor egy teljesen elcsökevényesedett formáját mutatja.

A gépek erről nem tehetnek. A gép akkor kezd el muzsikálni, amikor használója nem tud vele mit kezdeni. A csökevényes gépzenékért az ember felelős, akinek valamiért nincs a zenéhez semmi köze. És bizony a looperek ebben is asszisztálnak. Nem akarnék zenefilozófiai problémákba merülni, de én vállalnám azt a személyes véleményemet, hogy az értékes jó zenék önmaguktól, önmagukért születnek külső gazdasági kényszer és befolyás nélkül looperrel vagy anélkül. Szóval nem a 220 Volttal van baj...

Looperek a pedál effect pulton vagy a rackben

A fenti bevezető fejezetbe szándékosan inzertáltam be olyan összeállításokat, amiket elektromos gitárosok használnak. Ezzel nem titkolt célom volt a figyelem felkeltése.

Elegendő csak egy pillantást vetni valakinek a pedál effect pultjára, hamar kiderül, hogy az illető valamilyen szinten használja a loopert. Mivel ma már rengeteg féle looper eszköz áll rendelkezésünkre, így az az effect park részévé vált. 10 évvel ezelőtt még a gitáros társadalom a rack szekrénybe épített 1-2 U magas effektekkel vette magát körül, mára úgy tűnik a rack effektek divatja leáldozott. Egyszerűen drágák voltak és a programozás komoly időt igényelt és valljuk be, eljutottak fejleszthetőségük határára. Újra visszatértek a pedálok, sőt soha ennyi pedált nem gyártottak, mint manapság. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a pedálokkal kreatívabb rendszereket lehet építeni, lehet cserélgetni a darabjait és ezzel mindig friss, aktuális marad az adott konfiguráció. Az fentiekben látható képek pár pedálos összeállítást mutatnak, amiknek lelke valójában valamilyen pedálos kivitelű looper, a többi egyéb effect, torzító stb.

Ötletek a looper kreatív használatához

Van azonban az ipari felhasználásnál egy sokkal izgalmasabb módja a loop alkalmazásának. Ezzel szeretnék bátorítani minden kreatívabb gitárost, hogy próbálja ki. A loop nemcsak gazdagítja a hangzást de adott esetben véletlenszerően megjelenő effekteket varázsol a zenébe, amitől az izgalmas, organikus lesz. Erre biztos felkapja a fejét az is, aki már elunta az ezer éve ismételt riffeket....

Az improvizációba a spontenaitás varázsa mellett mindig lehetséges, sőt kell valamiféle rendet építeni. Olyan improvizációkra gondolok, amelyekben határozottan felsejlő organikus struktúrák és analógiák rajzolódnak ki.

Sokféle módon improvizálhatunk. Rögtönözhetünk csak egy szál hangszerrel magunkban csupán a belső hangra figyelve. Improvizálhatunk külső hatások által vezérelve. Például egy másik muzsikus társsal, aki ugyancsak játszhat ismert kötött zenei anyagot, vagy akár ő maga is improvizálhat.

Mindezt csinálhatjuk trióban, kvartettben és bármennyi taggal. Az eredmény mindig egyre komplexebb, szervesebb lesz. Ha ezt jó improvizátorok teszik, akkor ott lesznek benne azok a mágikus kicsúcsosodások, amit semmilyen más módon előidézni nem lehet.

Az utóbbi időben pár az improvizációban jártas gitáros is kacérkodni kezdtek a loop használatával. Először csak gyakorlás céljából. Később ezt bele is építették a zenéjükbe. Számos előadó pl. Bill Frisell gitáros gyakran alkalmazza ezt a technikát kompozícióiban.

Frisell nem túl "rendes" a színpadon, nála össze vissza állnak az effektek, de jól látható, hogy egy Line6 Delay Modeller képezi a looperjének lelkét.

Vagy vegyük a "loopkirály " David Torn játékát. Az ő zenéje a loop technikájára épül. A loop szervesen részt vesz a zenei szövet kialakításában. Volt egy időszak, amikor David Torn egyidőben 8-10 loopot is futtatott elképesztő loop erőművében. Az eredmény pedig egy semmihez nem fogható zenei szövet, amit a kompozíció váza és az improvizáció organikus folyondárai szőnek át.

Már régóta tervezem, hogy készítek vele egy interjút, ugyanis nagyon kevés publikus fotó látott napvilágot a rendszeréről. 2 éve találkoztunk is a budapesti koncertje előtt, meg is állapodtunk egy e-mailes interjúban, de sajnos részéről csupán igéret maradt, így nem tudtunk előrejutni, pedig ha valaha is elkészül vele az interjú, az igazi csemege lesz a gitárhangtechnika szerelmeseinek. Létezik egy fotó valahol, amit én magam is láttam egy magazinban a '90-es évek közepén, és abban az alábbi eszközök voltak összeállítva. Gyanítom, hogy ez a lista csak egy része annak, ami a rackjeibe volt szerelve és a lába előtt hevert:

Íme:

ADA Ampulator tube power amp/speaker-cabinet emulator
ADA Microcab II stereo-miked guitar-cabinet emulator
Big Briar Moogerfooger MF-102 ring modulator
Boss EV-5 expression pedals (3)
Digital Pro with software by Aurisis Research
DigiTech VCS-1 tube compressor
DigiTech DHP-55 digital harmony processor
Electrix Filter Factory analog filter
Electrix Repeater loop-based digital recorder (beta version)
Guyatone FB-X Funky Box
Guyatone MD-2 Micro Digital Delay
Guyatone WR-2 Wah Rocker
Lexicon LXP-15II multi-effects processor
Lexicon PCM 42 digital delay processor (modified by Gary Hall and Bob Sellon)
Lexicon PCM 80 digital effects processor
Lexicon Reflex digital reverb
Mesa/Boogie Formula tube preamp
Oberheim GM1000 guitar processor
Oberheim/Trace Elliot Echoplex
Olympus varispeed microcassette recorder
Prescription Electronics Experience effects pedal
Prescription Electronics Throb effects pedal
Prescription Electronics Vibe-Unit effects pedal
Retrospec Squeeze Box

A loopokat ritmikus vagy tonális zenei szövet alkotására egyaránt használják. A fejlettebb hard-disc rendszerekben a loop készítése egy egyszerű művelet csupán. Azonban a számítógépet és a harddiszk rendszert nem vihetjük fel a szinpadra, bár erre is van példa.

Az alábbiakban bemutatnám a loop és az improvizáció interaktív kapcsolatára épülő zenei alkotásmódot:

Ehhez a zenélési módhoz szükségünk van egy olyan készülékre, amely legalább 20 másodperc hosszúságú loopot képes létrehozni és sok réteget játszhatunk egymás fölé. Elég sokféle van az olcsóbbtól a legdrágábbig. Ilyenek, a Lexicon JamMan, - amit már nem gyártanak, de nagyon keresett eszköz a looperek körében, - az Oberheim Echoplex, TC 2290, Boomerang Sampler Delay, Digitech DL-4, az Eventide Ultraharmonizerek szinte mindegyike, ezek közül is kiemelném a Rolls Royce kategóriájú Orville-t. A felsorolt szerkezetek memóriája a 8 másodperctől az egészen elképesztő 10 perces loop időtartamig terjed. Egyik másik bővíthető memóriával rendelkezik. Ma már nem gond 1 órás nagyságrendű loopereket készíteni.

A loopot bármilyen hangszerrel létrehozhatjuk lehet az akármilyen akusztikus hangszer ennek mikrofonnal vehetjük fel a hangját a looper számára vagy elektromos hangszer, gitár, szintetizátor, számítógépes hanggenerátor, stb.

Ha eszünkbe jut egy ritmus vagy egy dallamfrázis, azt bejátszhatjuk a looperbe és amint úgy gondoljuk, hogy elegendő hosszúságú a bejátszott anyag átváltunk lejátszásba. Egyes looperek továbbra is felvétel állapotban maradnak és további rétegekkel gyarapítják az addig már felvett zenei anyagot. Az Eventide Orville-ben például automata looper van, ahol előre beállítható a loop hosszúsága és a készülék maga vált át lejátszásba, miközben továbbra is felveszi a többi réteget.

Mi történik ilyenkor a gép és a muzsikus között? Ez a legérdekesebb az egész folyamatban és valahol ez a lényege is. Amíg az első réteget játszuk fel, addig vagy az egyedül improvizálást gyakoroljuk, vagy megírt előre kitalált részt játszunk. Amint a bejátszott részt a gép ismételni kezdi, már nem vagyunk egyedül, a gép lesz a partnerünk. Az amit visszahallunk a géptől az már befolyásolni fogja azt amit játszani fogunk a következő réteg improvizálásakor.

A gép így elsőre úgy tűnik, hogy egy élettelen szerkezet. Igen, de azt ismétli vissza, amit mi tettünk rá, és az összes további réteg befolyást gyakorol az utána következőkre. Ha ezt tudatosan is tudjuk kontrolálni, akkor hihetetlenül érdekes zenei szöveteket alkothatunk. Olyan komplexicitással és organikus belső renddel, amit nincs zeneszerző, aki meg tudna írni. A hangzásra a legjobb szó a szövet. Egymásra, egymásba szőjük az egyes szólamokat, egyre gyarapodó rétegekké, míg végül valóban egy sajátos szerkezetű, ritmusú szövetet alkot.

A looperben gyakorlatilag elcsúsztatott idősíkok zenei eseményeit lapoljuk egymásra valós időben úgy, hogy intuitiv kapcsolatban tesszük függővé egyiket a másiktól. Ennek kulcsa maga az improvizáció.

Az improvizáció komplex harmónia struktúrákat fog eredményezni, amiket nem egykönnyen tudnánk megkomponálni. Az egyes rétegeket más más hangszínnel játszhatjuk fel ezzel tovább szinesíthetjük a végső eredményt.

A loop-al való játékot még izgalmasabbá teheti, ha különféle másodlagos loopokat alkalmazunk, harmonizerrel kombinálva. Ha mindezt a surround technológiával is összeházasítjuk, akkor máris olyan zenét alkottunk, amihez fogható nem igen szólt még mostanában.

Félő, hogy mivel ez a zene nem hasonlít semmi eddig hallotthoz, és a médiák sem tudják semmire sem használni, így a periférián talál békét magának, mint általában minden előremutató és izgalmas műfaja bármilyen művészetnek. De ez talán így is van jól. Rossz lenne, ha a csapból is ez folyna és reklámok csomagoló anyagává válna. Végülis a jó zene ünnep, de csak akkor tudjuk milyen az ünnep, ha a hétköznapokat is ismerjük.

A Loop alkalmazása egy új stílust születését hozta magával. Még nincsenek lefektetve a különféle looper stílusok, és viszonylag szűk, de érezhetően növekedő tábora van. A looperes techno DJ-ktől kezdve a kompjúteren generált hangképeket alkotókig mindenféle alkotó előfordul ebben a közegben.

A loopnak és az improvizációnak ez a szerves kombinálása azonban túlmutat az eddigi alkalmazásmódokon és egy új műfaj kialakulásának lehetőségét veti fe az improvizáción alapuló jazz hatalmas családfájának egy kicsiny, de szép rügyeként megjelenve.

Mint minden újnak, ennek is voltak, vannak és lesznek ellenzői, szkeptikus kritikusai. Eddig ők mindig azt mondták, hogy a gép személytelenné teszi a zenét. Akkor éppen igazuk is volt, de ebben az esetben, amikor a looper segítségével az improvizációk időstruktúrájába lesz szabad bejárásunk már sokkal inkább egy kreatív eszközként mint zakatoló gépként tekinthetünk rá.

Szabó Sándor

2009-11-24 17:50:30