Gitározás 8 húron

Egyszer egy TV-s rejtvényjátékban az volt a feladvány, hogy hány húrja van a gitárnak. (Ez is jelzi, hogy mennyire periféria a gitár....). Aztán a játékos persze nem tudta, mondott mindenféle számokat. 8-12-ig és elbukta a kérdést.... A "jól felkészült" játékvezető pedig jól kioktatva a játékost, előadta a helyes választ miszerint csak 6 húrja van. "- Sajnos nem sikerült, kérjük a következő játékost...."

Közben persze én tomboltam, mert a játékos valójában, ha nem is tudta pontosan, ami persze a mai világban nem csoda, jó válaszokat mondott, és a játékvezető sem volt annyira felkészült, hogy azt mondta volna legalább: Olyan is van, de nem arra gondoltunk....

Nos, a legtöbb gitárnak valóban csak 6 húrja van, de léteznek sokkal több húros gitárok és persze kevesebb húrosak is. A 6 húr bizonyult a leghasználhatóbb kompromisszumnak. A gitáros 4-4 játszó ujjának éppen elég ennyi. A 6 húros vagy 6 pár húros elosztás már pár száz éve használatban van, ez vált be legjobban, és ez tűnik a leguniverzálisabbnak. A dupla húrozás még a lant idejéből ered, a hangerő növelése érdekében duplázták meg a húrokat. Ez ma is élő hagyomány, az arab lanton ma is használják, sőt az oly ritkán használt 12 húros gitár is ennek a hagyománynak az eredménye.

Az akusztikus 8 húros gitározás

A barokk korban egyik másik lantnak 20-nál is több húrja volt. A hangszerek sok tekintetben praktikusabbak, egyszerűebbek és jobbak is lettek azóta. Mára a 6 húros megoldás a legáltalánosabb, de a hatnál több húr mindig is jogos igényként merült fel pár gitárosnál. A 7 húros klasszikus gitár, ha nem is terjedt el nagyon, de létező dolog, az orosz klasszikus gitár irodalomban sok darab található a 7 húros gitárra, sőt a brazil gitárzene egyre többet kezdi használni.

Időközben aztán megjelentek a 8 és 10 húros gitárok is, akadnak ezekre is példák. A 8 húros gitározásnak elkötelezett hívei vannak, főleg a klasszikus gitár zenében, mint például Paul Galbraith.

Kevés gitárdarabot írtak 8 húrra, ezért a klasszikus gitárosokat nem érdekli nagyon a 8 húros gitár. Ha mégis, akkor sem annyira húrok száma vonzza őket, hanem bizonyos szerzők, főleg Bach muzsikája, amiket eredeti hangzásban csak minimum 8 húros gitáron lehet eljátszani. Azt tudni kell, hogy Bach gitárra sohasem írt darabokat, még a lant szvitjei is megosztják a zenekutatókat. A gitárdarabok mind átiratok, ahol a basszust egy oktávval feljebb kellett emelni az eljátszhatóság miatt, sőt esetenként az egész darabot más hangnembe kellett transzponálni. A Bach interpretátorok között olyan neveket találunk, mint Göran Schöllcher svéd gitáros, vagy Anders Miolin ugyancsak svéd, aki Eric Satie darabjait tette át gitárra nagyon kiválóan.

Anders Bolin svéd gitárkészítő mindkettőjüknek érdekes 11 húros gitárt készített. Ma ezt a modellt a japán Asturias gyártja Bolin tervei alapján.

A 10 húros gitár talán még elterjedtebb, de ott az előre, a darabnak megfelelő hangra hangolt basszussal többen játszanak klasszikus darabokat. A 8 húros gitáron elvileg könnyebb vagy inkább kényelmesebb játszani, azonban az a plusz 2 basszus húr nem vonzza annyira a gitárosokat. A sokhúros gitározást nagymértékben fellendítette Egberto Gismonti brazil gitáros, zongorista. Ő olyan módon kezdett játszani 8 és 10 húros gitáron, amire ő előtte nem volt példa.

8 húros gitáron például a fiatal ígéretes magyar tehetség Heidrich Roland játszik, ő eredendően ezt a hangszert célozta meg, ki is használja kompozícióiban és játéklehetőségében is.

Mióta elterjedőben van a tappingelés a modern akusztikus gitározásban is, azóta egyre többen kezdenek 8 húros gitáron tappingelni. Scott Stenten is egy ilyen figura.

A dupla húros akusztikus gitárok között is létezik pár érdekes darab, én magam is használok 8 pár húrral gitárt, 16 húrosat, de például ami még érdekesebb, hogy Dan Roberts épített a tavaly nálunk is járt Kevin Kastningnek egy 14 húros ( 7 dupla húr) egy kontra gitárt, 29 collos menzúrával. Ez teljesen egyedülálló vállalkozás a gitárépítés történetében, mert itt már közel 150 kg húrfeszítést kell bírni a testnek és még szólni is kell. Amennyire tudom, egy hatalmas hangerejű nagyon szép tónusú gitár lett.

A 8 húros gitár nemcsak a muzsikusoknak jelent kihívást, hanem a hangszerkészítőknek is. A 8 húr már eleve kínálja a "fan fret" megoldást.

Talán egyszer majd egy külön írást fogok szentelni Fred Carlson munkásságának bemutatására. Ő az úgynevezett "abnormális" gitárok készítője Kaliforniában, rengeteg húrral ellátott hangszereket készít, és egyik másik még szól is....

8 húros elektromos gitározás

Ami talán a Gitárhangtechnika olvasóit jobban érdekli sokkal inkább az, hogy mi történik elektromos gitárok terén a 7 és 8 húr tekintetében. Bizony van miről írnom, mert az elmúlt 10-15 évben elindult egy trend, ami megcélozta a 7 majd nem sokkal később a 8 húros gitárok használatát. Nagy gitárgyártók, mint az Ibanez készített is 7 húros modelleket. Főleg a metál, a progresszív metál stílusában kezdett elterjedni a 7 húros gitár Steve Vai itt egy fontos figura, hiszen őt annyira sokan utánozzák, hogy képes volt a 7 húros gitárnak egy kisebb fajta kultuszát kialakítani.

Az amatőr gitárosok nagyobbik része csak utánozni képes, legtöbbször bármit, néha igen magas színvonalon, de magától eszükbe sem jutna lemondani a kényelmes 6 húros nyakról. Az, hogy valaki képes-e áttérni egy 7 vagy 8 húros szélesebb és egyben kényelmetlenebb nyakra, az annak a kérdése, hogy a kényelemhez való ragaszkodás érzése, vagy az új hangzás lehetőségek iránti vágy az erősebb benne. Az minden esetre igaz, hogy a rock és metálgitárosok eleve kreatívak, így ebben a műfajban sokkal nagyobb népszerűségre számíthat a 8 húros gitár.

Egy invenciózus muzsikus azonban képes félretenni a kényelmet, mert az elérhető hangzás és zenei lehetőségek messze kárpótolják azt a kis kényelmetlenséget, ami csak pár óráig tart, mert akármennyire is hihetetlen, megszokja a kéz. Képes annyira megszokni, hogy utána a normális nyak lesz kényelmetlen... Ezt saját tapasztalatból tudom.

A 7. húr azután jelent meg az elektromos gitáron, hogy a kemény metálzenékben elkezdték lehangolni az egész hangszert először egy fél, majd egy egész, sőt később még lejjebb, kis- és nagyterccel lejjebb. Arra sokan nem is gondolnak, vagy nem tudják, hogy az ötvenes-hatvanas években léteztek mélyre hangolt elektromos bariton gitárok. Használták is őket, de akkor még nem volt metál zene, sőt torzító sem. A kilencvenes évekre sem kerültek elő ezek a kifejezetten mélyebb fekvésekre készült hangszerek, inkább lehangolták a húrokat, majd inkább még egyet felszereltek.

A nagy áttörés akkor volt, amikor a kilencvenes években egy svéd gitáros Fredrik Thordendal megjelent egy 8 húros hosszú menzúrájú bariton gitárral a Meshuggah nevű metál együttesben.

Nahát, már megint a svédek! Úgy látszik szeretik a mély hangokat! (Amikor a Meshuggah nevet megemlítettem egy pár évvel ezelőtti írásomban felhívtak ismerősök és ismeretlenek is, hogy tudom-e mit jelent ez a név és tudom-e hogy nem illik ezzel játszani..... Nos a válaszom az, tudom mit jelent a név másoknak, és azt is tudom, hogy nem tilos létező szavakat fogalmakat kiejteni főleg, ha az ember számára teljesen mást jelent. Ráadásul már jártak itt Magyarországon is és mégsem tiltották ki őket a nevük miatt. Ha ki lehet őket plakátolni, akkor bizonyára ki lehet ejteni a nevüket is. Mindenesetre magát a fogalmat valakik kitalálták a saját nyelvükön, mert létező dolgot jelöl. Távol áll tőlem bárkit is bántani, sérteni ezért megnyugtatom a titokban csúcstechnológiával a világon minden leírt szöveget és elhangzott szót leszkennelő "sajtófigyelőket", hogy nekem a valaha létező legjobb metál együttest jelenti és arról nem én tehetek, hogy ők választották ezt a nevet maguknak. Tehát ha azt lehet olvasni, hogy Meshuggah, akkor egy nagyon tökös svéd metál csapatról beszélek, nem másról és ne telefonáljon senki.)

A 8 húros gitárra visszatérve, a mélyre hangolt húrokon érdekes dolgok figyelhetők meg. A mélyebb tartományban már az akkordok nem szólnak jól, bár torzítóval már sehol sem szólnak jól, így evidens, hogy ha az akkordok immár kimaradnak a zenéből, akkor miért is ne lehetne még mélyebb húrokra is kiterjeszteni a játékot. Hogy mit jelent ez a zenében itt van hozzá egy érdekes duó. Ahol Thordendal duóban zúz együtt az elképesztő dobossal, Morgan Agrennel. Ha ezt hallgatom, felvetődik a kérdés, hogy kell e basszusgitár, hiszen az egész annyira mélyen szól, hogy nincs is hely már neki a hangzásban....

http://www.youtube.com/watch?v=U5YEqmIIdj8

Még közelebb visz a megértéshez az alábbi link a két Meshuggah gitáros oktató videóján.

http://www.youtube.com/watch?v=rR7qSHp2-lo&feature=related

Itt látható, hogy egy új hangszert találtak fel, vagy talán inkább új módon használják, mely így sokkal inkább ritmushangszer, mint bármi más. Ez a 4 részes video érdekes tanulmány mutatva, hogy valójában mennyire szűk hangzásvilágban mozog mindaz, amit ők kihasználnak a 8 húros gitárból. Itt Marten Hagstrom és Fredrik Thordendal együtt jelennek meg, teljesen azonos gitárt használva, bár eltérő hangszínnel.

Thordendal sokkal több, mint egy pusztán zúzásra teremtett figura. Ő muzsikus, a teljes valójában, rendkívül képzett, ötletekben kifogyhatatlan gitáros. Érdemes megnézni, milyen szólókat játszik. Játéka teljesen mentes a giccses, unásig hallott és játszott megszokott figuráktól, és az a hangzás, amit a hosszú húrtávolságok adnak, az is egészen rendkívüli, és jól illik az egyébként mindent beterítő, szinte másnak már reménytelenül kevés helyet hagyó hangzásba.

De vannak itt mások is. A gitárakrobata Rusty Cooley. Végtelenül unalmas akrobata gitározásához ő is 8 húros gitárt használ. Vagy itt van Dino Casares a Fear Factory bandából. Ő egy igazi zúzógép. 7 és 8 húron egyaránt. Egy következő őrült Buzz McGrath ő is egy gitárgép. Sajnos sok esetben a 8 húrt azért választják, hogy feltűnőbbek legyenek, zeneileg semmit nem használ a 7. és 8. húr a játékuknak. Sokaknak a gyors gitározás (shreding) jelenti a csúcsot. A "sportgitározásban" mindenképpen, de muzsikában nem. Így aztán rengeteg Guinness rekordos, nagy sebességű gitáros van, ehhez csak sportos akarat, kitartás kell és bárki mozgathatja az ujjait előre megírt, meghatározott módon és csak a metronómot kell mindig eggyel feljebb állítani. Igen, a gitározás ma már egyfajta sportnak is tekinthető a kórosan gyors idegrendszerű, hiperaktív fiatalok körében. Igazi muzsikus csak kivételes esetben válhat belőlük. Vonatkozik ez Malmsteen esetére is, akinek köszönhető a "sport és akrobatikus gitározás" elterjesztése. Soha életemben nem hallottam olyan unalmas 10 percet egy koncertjéből, mint az övét, igaz csak 10 percig tudtam hallgatni. Az is az én hibám volt, mert 10 percig voltam csak képes és hajlandó várni a muzsikát, de nem jött, csak a magasba dobott gitár szerencsés elkapása után hibátlanul eljátszott párszáz hang. Tiszta, hibátlan cirkuszi akrobatika volt, ahol a bohóc is ott volt egy személyben. Ilyen is van.

8 húros gitárok

Visszatérve a 8 húroshoz, mára úgy tűnik pár kisebb gyártó, a cég vállalta fel, hogy végére jár a 7 és 8 húros gitároknak, azaz megpróbálnak egy szélesebb körben is használható modellt kihozni.

Sokan a végső (ultimate) gitárnak nevezik a Schecter C-8 Hellreiser 8 húros modellt, pedig még lehet fokozni, egészen a játszhatatlanságig.

Az Ibanez felismerve a 8 húrban lévő valószínűleg inkább reklám lehetőségeket, dedikált egy modellt a 8 húros világ számára is, az RG2228-as modellt, de nem ez az egyetlen, mert az RGA8 is forgalomban van. Ezek a látványos darabok inkább szolgálnak reklám célokat, mint nagyszámú eladásokat. Az RG2228 modell a , 685 mm-es bariton menzúrát használja.

Ha megnézzük a gyártott 8 húros gitárokat többnyire és talán kizárólag az EMG aktív 808 típusú Alnico mágneses típust használják. Az EMG áldozott rá időt, energiát hogy kifejlessze a 8 húros gitárok standard hangszedőjét, így most valószínűleg minden cég vagy független hangszerkészítő által készült 8 húros gitárba EMG hangszedő kerül.

Nem szabad kifelejtenünk a metálzene egyik legfontosabb gitármárkáját a japán ESP-t. Ők is kihozták illendően a maguk 8 húrosát.

Egy másik cég, az Agile is komoly választékot tart 7 és 8 húros gitárokból. Nagyon érdekes, hogy a 8 húrosok egyáltalán nem drága gitárok, mivel kicsi irántuk a kereslet. 500-700 USA Dollár közötti tartományban mozognak, ami teljesen korrekt és megfizethető.

A 8 húros gitárokat nemcsak a metál világában használják, van pár jazz muzsikában utazó gitáros is, akik kifejezetten erre a hangszerre építették egész technikájukat. Ilyen Charlie Hunter, aki Novax gitárokon játszik ezekről annyit érdemes tudni, hogy "fan fret" megoldásúak, azaz a mély húrok irányába növekszik a menzúra, így a bundok nem párhuzamosak egymással, hanem legyezőszerűen, ferdén helyezkednek el.

A másik érdekes figura Michele Ramo, aki a plusz 2 húrt fretless basszusként használja.

Az erősítés problémája

Fredrik Thordendal és a Meshuggah esetében a gitárjaik hangolása már csak néhány fél hanglépéssel van fentebb a basszus gitártól. Itt felvetődik annak kérdése, hogy milyen hangfalakon szólalhat meg ez a széles hangterjedelem. Az bizonyos, hogy a hagyományos gitárhangfal nem ilyen gitárokhoz lett kitalálva. A basszus hangfal pedig a basszusgitárokhoz van optimalizálva. Így maradt egy lehetséges működő megoldásnak, hogy a gitár hangja vonalból szól egy széles sávú rendszeren. Ezért ők a Line6 előfokait használják előszeretettel, melyet aztán vonalból használnak.

A mélyre hangolt gitárokhoz azonban többféle megoldás kínálkozik. John Petrucci például nagy felületű, szószerint "hangfalat" használ, ahol kiegészítő hangdobozokkal növelte meg a felületet. Van rá példa, hogy basszus hangfal és normál hangfal működik tandemben. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos alsó-felső ládás stack alsó hangfalát egy basszus hangfalra cserélik és így készen is van a szélessávú hangrendszer. Az is segít, ha a 4x12 es hangfal mellé még egy 1x15-ös ládát tesznek. A lényeg, hogy a 7. és 8. húrnak is legyen hol szólnia.

Az ilyen mély hangzású zenekarban külön el kell gondolkodni, hogy mi lesz a szerepe a basszerosnak, mert bizony nem sok hely marad neki a hangzásban. Marad a szub tartomány és az a középmagas, ahol a basszusgitárok "pengése" hallható főleg, ha újak a húrok. A kettő között esély sincs, hogy valami szóljon belőle. Mindazonáltal nem reménytelen, mert a Messuggah is megszólal igen tisztességesen, jól kihasználva a teljes tartományt. Ehhez azonban egy megértő, intelligens, a banda hangzásáért a sajátját feláldozni képes, alacsony ego szinttel rendelkező basszerosra van szükség.... Hirtelen nem is tudom létezik-e ilyen emberfajta...

Végezetül annyit még, hogy a sokhúros gitározás nem fog kimenni a divatból, mert valóban vannak benne még kiaknázatlan lehetőségek és a jövőben várható további zenei és technikai fejlődés is ezen a területen.

Szabó Sándor

2010-09-12 14:00:00