Kísérletek a gitárhangzás egyedivé tételére

(Az emberi ego nem tűri az uniformizálást, hála neki...)

A több utas gitár hangrendszer

A több hangutas gitárhang egy másik olyan témakör, amit nem volt lehetőségem és alkalmam a szélesebb gitárbarát publikummal megosztani, azonban itt a www.gitarhangtechnika.hu lapján ezeket be tudom pótolni.

A fogyasztói társadalomnak sok előnye mellett van egy nagy hátránya: szereti a dolgokat homogenizálni, uniformalizálni, nemcsak az eszközöket, amiket létrehoz, de a felhasználók szokásait és ízlését is.

Jó régen lehetett, de valakinek elege lett abból, hogy ugyanúgy szól a gitárcucca, mint bárki másnak, aki ugyanolyan gitárt és erősítőt vásárolt. Ehhez hozzájárult a művészi kifejezőerő legfőbb forrásának az egónak a fokozott jelenléte. Szeretünk kitűnni a többiek közül, egyesek nem annyira, aki viszont gitáros létére szeretne kitűnni a többiek közül, az feltétlenül el fog gondolkozni azon, hogyan tudná az ugyancsak boltban vásárolt hangszereiből valami egész más módon kihozni azt amit szeretne. A legnyilvánvalóbb megoldás a fül becsapása. Ezt effektekkel ideig óráig meg lehet tenni, de mögüle egy idő után elő fog tűnni ugyanaz a tónus, ami oly sok példányban immár más számára is rendelkezésre áll.

Egy hangút, két erősítővel

Az utóbbi években a külső effekt készülékek elterjedése az erősítő konstruktőröket is arra késztette, hogy az erősítőket tegyék alkalmassá a külső effektek fogadására. Ezzel megjelentek az úgynevezett "effekt loop"-ok az erősítőkön. Ez nem egyéb, mint az előerősítő kimenetének és a végerősítő bemenetének a kivezetése. Ez a megoldás nem csupán a külső effekt beiktatását teszi lehetővé, de alkalmat ad arra is, hogy egy adott előerősítő kimenetével egy másik fajta erősítő végfokozatát hajtsuk meg. Ez önmagában nem tekinthető több hangútnak, csupán az eltérő karakterű erősítőfokozatok sima sorba kötésének. Érdekes eredményeket lehet elérni ily módon. Ugyanezt meg lehet próbálni 2 alacsonyabb gain állásban sorba összekötött torzítóval is. Ha valakinek van két bármilyen effekt hurokkal ellátott erősítője, tegyen egy próbát azzal, hogy "keresztbe köti" a két cuccot, egyiknek az előerősítőjével hajtja meg a másik végfokát és fordítva. Mindkét erősítő egyidejűleg ugyanazzal a gitárganggal táplálható meg egy AB boksz, vagy egy sztereo chorus kimeneteiről, és ezzel egy nagyon érdekes összeállításhoz juthatunk, ami azonnal garantál egy eddig nem hallott erősítő hangzást.

A "levegőben keveredő" két hangút

A következő megoldással már messzebbre juthatunk, ha organikussá tesszük a hangi élményt. Ez azt jelenti, hogy kellően gazdaggá és komplikálttá varázsoljuk ahhoz, hogy a fülünk hamar kiismerje a dolgokat. Pár gitáros, aki megengedhette magának, hogy több erősítőt is vegyen, használjon, sőt cipeljen, uram bocsá' cipeltessen, a gitár jelét több felé osztva, az erősítőket külön táplálva és ekképpen a hangok összekeverésével egy új hangot hozott létre. Ehhez persze a pénzen túl kell jó adag kísérletező kedv is. Manapság erre sok példa akad és most már nemcsak tőlünk nyugatabbra, de idehaza is. Legalább két hangút kiépítése szükséges, ahol a különféle erősítők hangja külön hangfalon a levegőben keveredik össze a fülünk számára. Természetesen a fentebb említett sorba, keresztbe kapcsolt megoldások itt pluszban tovább bonyolítják a hangképet.

Két vagy több hangút

Aki nem elégszik meg a fent vázolt lehetőségekkel, az tovább léphet. Persze az sosem árt, ha valaki hobbiból a tőzsdén is utazik vagy gyáriparos a nagybátyja, stb., mert ez már költséges játék. Külön hangutat lehet kiépíteni egyáltalán az alapvető tiszta, vagy torzított gitárhangzás érdekében, sőt ezen felül többet a késleltetős és a modulációs effektek számára. "Az igazi chorus effekt nyomában" című írásomban két példa is megemlítésre került, egyik a jazz gitáros Pat Metheny, a másik Brian May a rock műfajából.

További jó példák több hangútra

Jó példa a kaliforniai progresszív metál csapat a Dream Theather gitárosának John Petruccinak az erősítő kombinációja. A hang alapját több Mesa Boogie Triaxis előerősítő képezi, mind más és más hangszín karakterrel és beállítással. Ezek külön végfokokat táplálnak és külön hangfalakon szólalnak meg. Bár az együttes hangzása az utóbbi években a durvulás felé ment el, és egyre kevésbé lehet élvezni azt a finom krémes és mégis csípősen harapó szóló hangszínt, amivel valójában ismert lett. Az utóbbi két albumuk annyira túl van kompresszálva és annyira kásásan szól, hogy majdnem mindegy hány hangúton keverednek a finom hangszínek... Egy azonban elmondható, hogy jellegzetes, azonnal felismerhető hangszín.

Elképesztően bonyolult hangrendszert épített ki a Pink Floydos David Gilmour. Legalább 10 külön hangút dolgozik egyidőben, melyek HiWatt erősítőkre épülnek, azonban az effektek tekintetében rendkívül változatos a rendszere, szinte minden a levegőben keveredik össze. Külön forgóhangszórós Doppola erősítők dolgoznak az úgynevezett Leslie hangzás érdekében.

A sok hangutas megoldások száma óriási, rengetegen használják ezekről sokat lehetett olvasni nyugati gitáros szaklapokban.

Néhány tipp, hogyan lehet elkezdeni

A több utas gitárhang előállítására számtalan lehetőség kínálkozik. Sokan nem is gondolnák, hogy valószínűleg minden szükséges eszközük megvan hozzá. Az egyik legegyszerűbb dolog, ha valaki vásárol két különböző karakterű erősítőt, vásárol hozzá egy A-B split boxot, vagy éppen a sztereo chorus pedáljának kimeneteiből tápláljuk meg a két erősítőt. Az erősítőket bárhogyan el lehet helyezni, azonban az a jobb megoldás, ha nagyjából egy vonalban vannak a hangszóróik. Lehetnek közel egymáshoz, vagy távolabb, függően attól, hogy ki milyen hatást szeretne elérni velük.

A több hangút nemcsak a különféle erősítő hangzásokat szólaltatja meg egyszerre, hanem az effektek és a direkthangok összekeverése szempontjából is hihetetlen előnyöket mutat. Nem lesznek intermodulációs torzítások, legalábbis lényegesen kevesebb, és ezzel egy hatékonyabb, feltűnőbb, izgalmasabb, gazdagabb hangzás érhető el.

Egy másik lehetőség, ha van két egyforma, vagy nem egyforma gitár erősítőd, az egyiket normál üzemmódban használod, a másikat pedig egy külön torzítóval. Ezzel más karakter érhető el, mint csupán egy erősítővel.
További lehetőség, ha a mai fizikai modellezésű előfokokban, vagy padlóeffektekben lévő előfok modelleket kombináljuk közönséges gitárerősítőkkel. Így kapunk egy analóg és egy digitálisan előállított hangszínt. Sokszor előfordul, hogy amik külön külön nem szólnak jól valaki számára, együtt egyszerűen zseniális lesz. Érdemes kipróbálni.

A Boss GT 8 effektjében már eleve lehetőség van két erősítőmodell hangjának keverésére, bár ez egyetlen hangúton valósul meg.

Lassan 2 évtizede lehet kapni rack kivitelű sztereo végerősítőket. Ez létezik tranzisztoros és csöves kivitelben is. Mindkettő változat egy stratégiai fegyver lehet a több hangút kiépítésén spekuláló gitáros számára. Ehhez már csupán egy olyan 2 vagy 4 hangszórós hangfal kell, aminek egyik felét az egyik csatorna, a másik felét a másik csatorna hajtja meg. A végfok bemeneteit pedig gyakorlatilag bármilyen előerősítővel vagy padlóeffekttel táplálhatjuk. Léteznek 2x20, 2x40 Watt teljesítményű végfokok, ezek két független hangúttal igen tisztességes, vastag hangot fognak produkálni, mely elég a színpadon. Az ilyen rendszert tovább lehet erősíteni a központi hangosító rendszeren, ügyelve arra, hogy az két külön csatornán legyen elhelyezve, szélső panoráma helyzetekben, így nem rontják le egymást a hangok.

Harc a "műanyag hang" ellen

Az első generációs vagy akár a mai olcsó digitális effektek nagy gyermekbetegsége a kellemetlen fázisban szóló, erősen színezett, a szakmai gitáros zsargonban egyszerűen "műanyag" hang, melyért legtöbb esetben a konverterek erős jitter jele volt a felelős, erős fáziskioltós színezetet kölcsönözve az egyébként sem magas színvonalú hangnak. Ezt a műanyag színezetet a legdrágább effektek már nélkülözték, azonban azoknak túl steril hangzása volt a másik fontos probléma. A jelenlegi fizikai modellezés elvén működő effektekben ezeket a kellemetlen mellékhatásotat csaknem teljesen kiküszöbölték. Manapság ez a technológia annyira kinőtte magát, hogy nincs igazán értelme azon vitázni, hogy melyik a jobb, az analóg, vagy a digitális. Mindegyik lehet jó és rossz is, függően attól, hogy milyen ízlésű hallgatja és attól is, hogy melyikből milyet hasonlítunk össze.

A műanyag hang ellen egyetlen ellenszer létezik: nem kell megvenni, vagy el kell adni, ha már megvan. A steril hangzást viszont jól fel lehet táplálni.
Az egyik legjobb módszernek tartom a jó minőségű digitális előfokok kombinálását akár a legrégebbi megoldású csöves végerősítőkkel. Ezt a kombinációt sokan használják mindenfelé, erre idehaza is akad sok példa.

A gitárhang egyedivé tétele, esetenként sokba kerül, előfordul azonban, hogy minden hozzávaló költség nélkül már eleve adott a megunt és még el nem adott cuccok személyében. A hangszín egyedivé varázsolására leírt tippjeimet csupán kedvcsináló kiindulópontnak szántam. A lehetőségeknek csak a fantáziánk szabhat határt.

Végezetül még annyit, hogy a közeljövőben tervezem bemutatni pár jól felszerelt, prominens hazai gitárosunk komplett hangrendszerét bemutatni igen részletesen, sok-sok képpel.

Szabó Sándor

2006-03-06 00:06:32